Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 4. szám - Szmeskó Gábor: A távolság közelében I. (Simone Weil hatása Pilinszky János misztikafogalmára)
105 értelmében, azt látjuk, hogy a költészet, amikor tárgyához viszonyul (költői tevékenységet folytat), akkor egyben misztikus is, sőt a költői tevékenységben Isten teremtő gesztusa nyilvánul meg. Érdekes, hogy a weili megközelítés nem képes rámutatni misztikának és köl tészetnek – a modellben rejlő – különbségére. Úgy tűnhet ugyanis, hogy a felfelé szálló istenszeretet, mint misztikus út, abban különbözik a lefelé szálló felebaráti szeretettől, mint költészettől, hogy – evidens módon – más az iránya. Ez az irány, vagy inkább irányultság a misztika transzcendensre irányuló elkötelezettségében, valamint a költészet a világban megbúvó transzcendenciát kutató törekvésében lenne megragadható. Úgy tűnik, ennek a különbségnek a kibontását máshol kell keresni. Weil és Pilinszky Milyen pontokon kapcsolható Weil koncepciója Pilinszky életművéhez?38 Alátámasztják-e a fogalmak párba állítását a költő szövegei? A következőkben amellett érvelek, hogy a Weil alapján értelmezett modell a költőhöz közelíthető. Egyfelől jelzem, hogy az Isten szeretetének kérdése kapcsolatban van Pilinszky esztétikájának megújuló tendenciájával. Másfelől a weili felebaráti szeretetnek a modellben a költészethez való csatlakozására mutatok rá. A felebaráti szeretet és az istenszeretet, mint Isten szeretetének megnyilvánulása, amely Pilinszky modelljében Isten megelőző módon közeledő mivoltával állítható kapcsolatba,39 a költő esztétikájában a ’60-as években lejátszódó hangsúlyeltolódással is kapcsolatban van. Ahogy Pilinszky 1962-ben fogalmaz: „Az előző kor irodalma a kegyelemről írt. Nekünk kegyelemből lehet csak írnunk. Egyedül Isten irgalmából. ” 40 Vagyis az idézet alapján a költői tevékenységet mozgásba hozó dinamizmusnak gondolja el a kegyelmet. Ez megfelel annak a megközelítésnek, mely a modellben szerepel – a létrán Isten közelít az emberhez. A weili gondolatvilág alapján értelmezett modell újabb kapcsolódási pontja a költő életművéhez jelzi, hogy a francia gondolkodó hatása nem radikális újdonságként jelentkezik, hiszen a Pilinszky-filológia jelenlegi állítása szerint a költő ’64-ben kezdte el olvasni Weil szövegeit, hanem az életmű változásait felerősítő hatásként. Pilinszky költészet és misztika összefüggésének modelljét leíró esszéiben a költészet eredendően vallásos eredete, nem pedig vallásos tematikája mellett foglal állást. Ahogy írja: „Meggyőződésem ugyanis, hogy a költészet vallásos értelmezésének másod-, vagy talán harmadrendű kérdése a tematika. A művé-38 A fejezet szándékosan nem foglalkozik a különbségek feltárásával – terjedelmi okokból – pl. Isten világban való jelenlétének problematikája, valamint kérdéses, hogy a „Krisztus segít Krisztuson” weili modell befogadását alátámasztják-e Pilinszky szövegei. 39 Vö.: a „teremtésben és a megtestesülésben alászálló Istenség útjának...” Egy lírikus naplójából , Publicisztika, 623. 40 Napló, 20. A kegyelem esztétikájának a szeretet esztétikájába való átfordulásáról ld. Hankovszky Tamás, A megváltott lét hermeneutikája , Bp., Kairosz, 2015, 250–257. Köszönettel tartozom Hankovszky Tamásnak, aki a szöveg formálását kérlelhetetlenül pontos kritikáival segítette.
