Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 4. szám - Bíró-Balogh Tamás: Kiegészítés Lengyel András írásainak bibliográfiájához

73 4. A „névtelen” álnevei. Rejtőzködés, játék és szerep- és identitáskeresés (41–53.) 5. A „királysértő” Ignotus. Egy elsi­kált sajtópör történetéhez (54–63.) 6. Identitás- vagy/és programvers? Ignotus: A 137. zsoltárhoz (64–77.) 7. „Minden forradalom elfeledi megindítóit”. Ignotus és A Hét ala­pozó, közös másfél 9. évtizedéről (78–108.) 8. A szakácskönyv-szervező „Emma asszony”. A kollektív irodalmi gasztronómia mint érdeklődésgene­rálás és habitusformálás (109–138.) 9. Ignotus első amerikai útja. A világ­képet megváltoztató tapasztalatok (139–165.) 10. Egy perióduszáró „könyvszerűtlen” könyv: az Olvasás közben (166–190.) 11. Ignotus, a „kereső”. Fölvétele a Demokratia szabadkőműves páholyba (191–201.) 12. Ady és Ignotus fegyverbarátsága. Az irodalmi modernitás szervező­désének történetéhez (202–252.) 13. Vágy, kortapasztalat és elbi­zonytalanodó emberkép. Ignotus Tengerparti alkonyat című verséről (253–262.) 14. Berény Róbert Ignotus-portréi (263–276.) 15. Egy rendhagyó fegyverbarát­ság történeti sikere. Ignotus és Ferenczi szövetsége (277–313.) 16. Albert Paris Gütersloh és Ignotus (314–334.) 17. Ignotus, Rippl-Rónai és a Nyugat kaposvári estje (335–346.) Szerkesztett-e a főszerkesztő? 18. Ignotus és a Nyugat viszonyához (347–356.) 19. A főváros „művészeti szakelőadó­ja”. Egy mellékszál az Ignotus­életrajzból (357–370.) 20. Ékírásos „ó-babiloniai” vers és modernitástapasztalat. Ignotus Hugó „töredelmes zsoltára” (371–383.) 21. „... e borzasztó korszak és minden válság legerősebb sejtője”. Ignotus Hugó „háborús” könyvéről (383–404.) 22. Harminc év hontalanságban. Ignotus félemigrációban és emig­rációban (1918–1944) (407–458.) 23. A Keleti Ujság élén. Ignotus Hugó kolozsvári epizódjáról (461–490.) 24. Ignotus Hugó, a regényalak. Egy Babits-regény életrajzi tanulságai (491–504.) 25. Jel és érték. A Nyugat Ignotus­száma (505–522.) 26. Ignotus német versei (523–528.) 27. „Éltünk rögös határain”. Ignotus Hugó „novellaszerű memoire”­jairól (529–546.) 166. Marginalitás és ellenkultúra. Közelítő jegyetek egy érzékeny kérdéskörről. Pannonhalmi Szemle, 2020. 1. sz. – sajtó alatt 167. Az újrapozicionálás kísérlete. Egy Löw-emlékbeszéd összetett funkciójá­ról. Tiszatáj, 2020. 4. sz. – sajtó alatt 168. Az „ördög ganéja”. A hamis realitás termelésének artisztikus tudománya. Forrás, 2020. 4. sz. – sajtó alatt Kosztolányi Dezsőről és Pázmány Péterről. Róla 2014 169. Komlós Aladár-díjat kapott Lengyel András irodalomtörténész. Dm, 2014. jan. 16. 7. 170. Turi Tímea: Az alapkutató. A Komlós Aladár-díjas Lengyel Andrásról = ÉS, 2014. jan. 17. 12. 2015 171. Hollósi Zsolt: Miről mesél Juhász Gyula könyvtára? Dm, 2015. okt. 24. 6. 2016 172. Kicsi Sándor András: Egy filológus kalandozásai. Ezredvég, 2016. 4. sz. 162–164.

Next

/
Oldalképek
Tartalom