Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 4. szám - Bíró-Balogh Tamás: Kiegészítés Lengyel András írásainak bibliográfiájához

70

130. Az ifjú Sansculotte. Storfer Adolf József indulásáról. Forrás, 2017. 11. sz. 58–95.

Kötetben: 135/12.

131. Ignotus első amerikai útja. A világképet megváltoztató tapasztalatok. Literatura, 2017. 3. sz. 167–194.

Kötetben: 165/9.

132. Balázs Béla Nyugat-európai „úti levelei” (1911–12). Kalligram, 2017. 11. sz. 70–88.

Kötetben: 135/16.

133. Bosnyák István „theatrum mundi”járól. Híd, 2017. 11. sz.

134. „Minden forradalom elfeledi megindítóit”. Ignotus és A Hét alapozó, közös másfél évtizedéről. Múlt és Jövő, 2017. 4. sz. 55–74.

Kötetben: 135/10.

Kötetben: 165/7.

135. Irodalom és modernizáció – kollíziós szerkezetben. Fragmentumok és vázlatok. Szeged, 2017, Quintus, 338 p.

Tartalma: 1. Elöljáróban. (7–11.) 2. A modernséget megalapozó közös tudás. Az új tapasztalatok habitualizációjának magyarországi történetéhez (13–28.) 3. Az oralitásból az írásbeliség felé. A magyar parasztság kommunikáció-technológiai félfordulatáról (31–67.) 4. Írógép, írás, irodalom. Az írógéphasználat magyarországi történetéhez (69–89.) 5. A barkochba játék eredetéhez (91–94.) 6. Még egyszer a barkochba játék eredetéhez (95–97.) 7. Lehr Albert magyarázatos Toldikiadása (101–111.) 8. A Tömörkény-kutatás néhány kérdése. (113–124.) 9. Csáth Géza kamaszkori antiszemitizmusáról (125–137.) 10. „Minden forradalom elfeledi megindítóit”. Ignotus és A Hét alapozó, közös másfél évtizedéről (139–159.)

11. A „viharágyú” szava. Ady Endre publicisztikájáról, dióhéjban (161–171.) 12. Az ifjú Sansculotte. Storfer Adolf József indulásáról (173–205.) 13. Kosztolányi, „Dr. Florestan” és a pszichoanalitikus orientáció magyarországi kezdetei (207–222.) [Décsi Imréről]

14. A Nyugat munkatársi gárdájának összetétele (1908–1910) (223–239.) 15. Az induló Az Est piaci bevezetésének egyik összefüggéséről (241–248.) 16. Balázs Béla Nyugat-európai „úti levelei” (1911–1912) (249–271.) 17. Harmos Ilonka „erotikus ponyvája”

(273–282.) 18. Egon Schiele, avagy a bécsi modernizmus strukturális disszonanciái. Egy kiállítási katalógus margójára (283–290.) 19. A „tizedeltető” Lukács György. Egy politikai folklór-szüzsé történeti hátteréhez (293–307.) 20. Diagnózis és perspektíva a Társadalmi Szemlében (1932). Egy stratégiai tévedés gondolkodástörténetéhez (309–324.) 21. Napló-írás – „saját jogon”. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójáról (325–335.).

Ism. Demény Péter: Módszeres panoráma. Korunk, 2018. 5. sz. 122–124., Mórocz Gábor: Mélyfúrások az irodalomszociológia mezején. Tiszatáj, 2018. 9. sz. 110–114.

136. A szodomai magányos. Kertész Imre: Mentés másként. [Ism] In: Holmi 1989–2014. Antológia III. Bírálatok, viták, nekrológok. Vál. Radnóti Sándor. Bp. 2017, Libri Kiadó, 592–600.

A 30. sz. tétel újraközlése. 137. „Magával kötve mint a kéve”. József Attila középosztály-értelmezéséhez. In: „A lélek, a lét türelme”. Tanulmányok József Attiláról. Szerk. Veres András. Bp. 2017, Balassi Kiadó, 217–226.

A 91. sz. tétel újraközlése.