Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 4. szám - Bíró-Balogh Tamás: Kiegészítés Lengyel András írásainak bibliográfiájához

68

9. Önazonosság és művészet. Egy „zsidózó” Cholnoky-novelláról (197–219.)

10. Cholnoky Viktor Népszava-afférja (219–241.)

11. A glosszaíró Cholnoky Viktor. „Innen-onnan”-jai A Hétben (1909–

1912) (241–271.)

12. Cholnoky Viktor antiutópiája (272–290.)

13. Az „elgondolhatatlan kiméra”. Az első magyar újságírósztrájk és Cholnoky Viktor (291–321.)

Ism. [Murányi Gábor], HVG, 2016. szept. 22. 54., Murányi Gábor: Lapmargó. Akit Krúdy a legfinomabb magyar elmének nevezett. Könyv.

guru, 2016. szept. 28., Mórocz Gábor: Lépéspróbák egy monográfia felé. Tiszatáj, 2016. 12. sz. 102–104., Wirágh András, ItK, 2017. 6. sz. 846–849.

100. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története. [Ism.] Forrás, 2015. 12. sz. 104–109.

101. Ignotus, a „kereső”. Fölvétele a Demokratia szabadkőműves páholyba. Múlt és Jövő, 2015. 3. sz. 63–69.

Kötetben: 165/11.

102. Steingassner József számlái. In: Szeged antológia. Szerk. Tandi Lajos. Szeged, 2015. Intelprint Kft., 223–226.

Tömörkény István apjáról.

Kötetben: 162/3.

2016

103. Szirtes Andor: Társadalomkritika és progresszió. Válogatott cikkek. Válogatta és a bevezető tanulmányt írta: Lengyel András. Bp., 2016, Syllabux, 253 p. A bevezető tanulmány: Egy radikális demokratikus szocialista. Szirtes Andor. 5–74. Kötetben: 110/9.

104. Egy rossz regény hozadéka. Gyömrői Edit: Szemben az árral. [Ism.] Forrás, 2016. 2. sz. 107–112.

105. A modernséget megalapozó közös tudás. Az új tapasztalatok habitualizációjának magyarországi történetéhez. Forrás, 2016. 3. sz. 81–98.

Kötetben: 135/2.

106. A „rejtélyes” Tölgy Lászlóról. ÉS, 2016. márc. 4. 13.

107. Alkalmi jegyzetek egy régi délutánról. Születésnapi Lap – Romsics Ignác,

65. évf. 1. sz., 2016. márc. 20. 8–9.

108. Agárdi Péter 70 éves. Születésnapi megemlékezés a magyar kultúra virtuális miniszteréről. Népszava, 2016. márc. 26. 4. Szép Szó mell.

A szövegbe jelentősen belenyúlt a szerkesztőség, pl. a címbeli „megemlékezés” szó is ennek eredménye.

109. Ignotus Hugó, a regényalak. Egy Babits-regény életrajzi tanulságai. Forrás, 2016. 10. sz. 50–60.

Kötetben: 165/24.

110. Ellenkultúra, peremhelyzetben. Marginalitástörténeti vázlatok. Szeged, 2016, Tiszatáj Alapítvány, 368 p. Tiszatáj Könyvek

Tartalma:

1. Előzetes megjegyzések (9–14.)

2. A Népszavától a Progreso y Culturáig. Barna Sándor (1887—

1952) „könyves” pályája (15–77.)

3. Egy bécsi magyar könyvkiadó: a Julius Fischer Verlag (79–100.)

4. Vágyak, „törvények” és szerepek ütközőpontjában: Vágó Márta (101–157.)

5. Irodalom, marginalitás és rendszerkritika. Egy paradigmatikus eset: Lakatos Péter Pál (159–214.)

6. József Attila és a „drága Danczi” Az 1930-as évek mozgalmi szubkultúrájának ismeretéhez (215–242.)

7. A Lebukott és „megrendelője” (243–269.)

8. Az úgynevezett „oppó” történetéhez. Egy eltemetődött gondolkodástörténeti alternatíva kibontása (271–293.)

9. Egy radikális demokratikus szocialista: Szirtes Andor (295–341.)