Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 3. szám - Novák László Ferenc: Korai irodalmi hagyományunk a XVII. századból
114 Egj dolgo’ megh tartoztatnom hogj nyelvem oly igazne ejtene A korabeli versezet írója, személye az ismeretlenség homályában rejtőzködik. Az 1660-as években és később a város nevezetes nótáriusa László deák volt. 51 A korabeli számadáskönyvek azt tanúsítják, hogy László deák valójában Kállay László . Az 1677-es számadásokban szerepel többek között az is, hogy 1678 januárjában a város földesurainak, képviselőinek mit fizettek és ajándékoztak adó fejében. „N Helczer Janos Urunk Adoja Kez Penz in Specie Arany Nro 17. Ahoz jaro Ajandek Accidens [a várost terhelő kiadás] Csizma Par Nro 6. Sait Nro 6. Daru Tall Nro 6 Szál. Egy Őntés Szappan. Posár [szárított hal] Nro 6. Daru Tall Nro 6 Szál. Aranyas Jancsar [janicsár, török] Patyolat Végh 3. Kustos Andr Laszlo Deák Urajmék administralták egy par Sastall restal.” A tekintélyes László deák Kustos András cívis gazdával vitte az adót, amelyből egy pár sastoll azonban hiányzott. Még ugyanebben az évben, egy másik földesúrnak is két megbízható emberével küldve fizetett adót Kecskemét városa. Ebből kiderül az is, hogy ki is volt az a bizonyos László deák: „Az Vay Abraham Urunk Adojat [fizettük] Kész Pénz Kemény Pénzűll [ezüst] Tall Nro 12/1 Seu [azaz] flor 25. Ahhoz tartozando Accident Ket Szal Daru Tall, Karmasin Csizma Nro 1. Pár, Patyolat Nro 1 Végh. Vitte fel Banó Marton és Kállay László Deák Uraink Anno dje 1678” 52 . Feltételezhetően Kállay László deák – vagy még inkább valamelyik írnok – öntötte ki lelkét, fogalmazta meg érzéseit az alábbi versben, 1665-ben:53 „Conto Elegant Oh en Kegyelmes Istenem mölly Igen meg veztel engemke gyölmez meg mar ennekem, ne hag bűnömben el vesznem Nőm tagadom, mert vetkőztem hitőmet gazdákban, mőgh szegtem, Rut fertelmes volt eletem, miért Im lam meg fizettem Legyen azert elegh Immar sok bum, ez szanalom melly kor rut szegen ment ki hőrpős az lelkemben.” A deák műveltségére enged következtetni, hogy – a korban érdekes eseményeket „Cantio Elegant” versezetekhez hasonlóan54 – a saját élete sanyarúságának versbe szedé sével is próbálkozott. Megjegyzi, hogy „Conto Elegant”, ami tulajdonképpen a latin szó módosulása azáltal, hogy az ének-énekelni (canta-cantare ) szót írta „conto” ( canta )-nak. Valójában megénekelte vezeklésnek tartható bűnös mivoltát. 51 Iványosi-Szabó Tibor szerint Csizmadia László lehetett, aki művelt deák lévén, s mint tekintélyes ember a magisztrátus szenátorai közé is bekerült, később is betöltötte a nótáriusi hivatalt. Iványosi-Szabó Tibor i. m. (2014) 71. 52 MNL BKML KkV SzK 1677/78–1. 226–227. pag. 53 MNL BKML KkV SzK. 1665/66. 267. pag. 54 A kor jeles költője, Balassi Bálint költészetében is megtalálható, de a XVII. században, különböző események, alkalmasint vidám történések alkalmával is íródtak. Például Bátorkeszi István veszprémi prédikátor gályarabságáról (1674–1675) emlékezett „Cantio Elegans” művében, amelyet 1675-ben írt, s a Szentsey-énekes könyv tartalmazza. Életrajzi Lexikon I. Budapest, 1981. 142.
