Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 1. szám - Győri László: Oszlop és háló; A vendég; Tomiból megy a levél; Imadaddin Naszimi kaszídája (versek)
33 kiveszi, tölt, cseveg, leragad örökre, itt van, hozzánk tartozik, a miénkből kínál, s ha bort iszik, böfög, kicsinyel, hátba ütöget, bútort rendez, akár az üteget, lőtáblát akaszt, amit gondolunk, rokkantra őrli, belerokkanunk, belénk szorul a lélegzete is, áporodott lesz az is, ami friss volt, a levegő, dohos lesz az otthon családi mélye, akár a halotton, mert itt van már a legelső halott, s jön a többi, mindenki jönni fog, mindenki meghal, zavartan indul el a túlotthonba, ha lesz még benne hely. Tomiból megy a levél Tomiból megy a levél, Tomiból fut a levél, az útja de hosszú! Mire ahova szánom, bánatom annyira bánom! Az bölcs, aki lassú. De Tomi nem kikötő, de Tomi mélybe kötő, Acheron a mélyén. De Tomi mélybe lökő, tengerbe, mélybe lökő a sors meredélyén. De Tomi messzire van? Tominak tengere van? Mi dolga levélnek? De Tomi nincs eleve, Tominak más a neve, mért így nevezétek? Tominak más a neve, Bosszú a híre, neve, Tomi neve: Bosszú.
