Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 3. szám - Fogarasi György: Az amerikai íróasztal (Törvény és mobilitás Kafka Amerika-regényében)
68 Szó szerinti síkon Karl Rossmann a tulajdonos, aki az asztalt írásra használja. Az allegória logikája szerint viszont az íróasztal Amerikát képviseli, s mint ilyen, átveszi az irányítást tulajdonosa fölött. Radikálisan megfordul annak iránya, hogy ki helyez el kit. Az asztal nem Karl szolgája, mivel maga Karl sem több már, mint puszta irat vagy küldemény, melyet ide-oda tesznek, küldözgetnek, minduntalan helyeznek vagy áthelyeznek, írnak és átírnak, vég nélkül szerkesztenek. A dokumentumok pontosan úgy utaznak az amerikai íróasztalban, ahogyan Karl utazik Amerikában. Az utazó a fájlok életét éli, melyek végzete hamar eljön, amint A per ből tudjuk, hiszen előbb-utóbb úgyis elvesznek vagy megsemmisülnek. Születésüktől fogva úton vannak az elkallódás felé, egyik helyről a másikra sodródva, funkciót és munkahelyet váltva, mindig készen az újbóli elhelyezésre, munkába állításra , az újabb hívásra, bárhonnan érkezzék is. Jól példázza ezt az Oklahomai Színház munkaerő-toborzó eseményét reklámozó plakát, mely egyszerre invitálja és fenyegeti azt, akinek tekintete rátéved. Mert miközben azzal csábítja, hogy „Mindenkit szívesen látunk!”, ellentmondást nem tűrően kényszeríti is a plakát olvasóját: „Legyen átkozott, aki nem hisz nekünk! Irány Clayton!” (231; 300). A toborzásra nem máshol, mint egy lóversenypályán kerül sor, ahol a versengő jelentkezők – így Karl is – az Utolsó Í téletet idéző angyali trombitál ás közepette várják a felvételt, a felsőbb döntést, végső rendeltetésük helyét. Az Oklahomai Színház „a világ legnagyobb színháza” (235; 305), egyfajta modern világszínház, maga az Ú jvilág mint sz í nház. Ahogy a plakát fogalmaz, ebben a színházban „mindenkire szükség van, s mindenkire a maga helyén” (jeden brauchen kann, jeden an seinem Ort ) (231; 300). A szervezet mindenkit tud használni, amennyiben foglalkozásuk ismeretében mindenkit a „megfelelő helyre állíthat” (an den richtigen Ort stellen können ) (237; 309). Alkalmazásba kerülni ebben a szervezetben nem egyszerűen színpadra kerülést, inkább „pódiumra” lépést jelent (232; 302), ahová a nézők sorából lépnek fel az egyének, eljátszani a maguk szerepét ennél a beláthatatlanul kiterjedt munkáltatónál. Az amerikai íróasztal iratrendező funkciója nagyítódik fel a roppant munkáltatásnak ebben a megszervező, elrendező, állományba vevő, állásba helyező működésében. Kafka regénye ilyen szempontból sokrétűen társítható a modern technika heideggeri víziójával, ahogy ezt Samuel Weber meg is tette.12 E szüntelen mozgás gépszerűsége, amiként az írás eseményének fókuszpontba állítása is, ama hallatlan gépezet könyörtelen működését idézheti bennünk, melyet Kafka az egyik legborzongatóbb szövegében, A fegyencgyarmaton ( In der Strafkolonie ) című elbeszélésben ír le. Az elkallódott fiú olvasóira így az a feladat vár, hogy az amerikai íróasztalt és magát Amerikát is úgy gondolják el, hogy szemük előtt közben annak a „boronának” (Egge ) a képe lebeg, amely azok testére vési a törvényt, akik megszegik, és amely csakugyan egy szövegszerkesztő, mely szövegfájlokat állít elő emberekből.13 A bevésésnek ugyanez a logikája munkál, ha burkoltan is, Kafka korai regényében. Ám míg A fegyencgyarmaton ban 12 Lásd Samuel Weber, „Technics, Theatricality, Installation”, in Theatricality as Medium (New York: Fordham University Press, 2004), 54–96. Martin Heidegger vonatkozó írásai közül Weber első sorban A kérdés a technika nyomán ( Die Frage nach der Technik ) című előadásra épít. Legalább ilyen releváns lehetne az említett esszé első felének korábbi változatát, az „állításról” mint állományba vagy üzembe helyezésről (azaz installációról) szóló Das Ge-Stell című előadást idézni, melyben Heidegger még nem kifejezetten az energiaszektorból meríti példáit, hanem a munkáltatás általánosabb világából, az állati vagy emberi erőforrások mindennapi alkalmazásá tól ( Verwendung ) a munkaszolgálaton ( Arbeitsdienst ) át a katonai sorozásig ( Gestellung ), lásd Martin Heidegger: „Das Ge-Stell”, in Gesamtausgabe, 79. kötet: Bremer und Freiburger Vorträge (Frankfurt am Main: Vittorio Klostermann, 1994), 26–27. Utóbbihoz Kafka A sorozás ( Die Truppenaushebung ) című 1920-as írása kínálhat izgalmas viszonyítási pontot. 13 Franz Kafka, „A fegyencgyarmaton“, ford. Szabó Ede, in Elbeszélések , 129; „In der Strafkolonie”, in Sämtliche Erzählungen , 101.
