Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 12. szám - Mészáros Tibor: Van-e két Márai Sándor? Egy átlagosnak induló év a bírálatok középpontjában
94 Karinthy Frigyes svédországi operációja alkalmából Márai féltő hangú cikket írt lapjába. Az Így írtok ti szerzőjével baráti viszonyban volt, ennek tanújele írása is: „És az agyvelődre, amelyhez talán e pillanatban ér hozzá az orvos hajszálkése, még szükség van, Fricikém – az Enciklopédiának van szüksége reá, melynek több fogalmát tisztázni kell még [...] Mikor négy nap előtt elbúcsúztunk, megvallottam, hogy nem tudom Nélküled elképzelni a világot. – »Igaz« – felelted –, »én se tudom magam nélkül elképzelni a világot.« Ebben maradtunk”.3 Májusban sokakkal együtt aláírta a Freudot 80. születésnapján köszöntő levelet. Ezt a pszichoanalitikus évfordulójának megünneplésére alakult nemzetközi bizottság írta, olyan jeles személyiségek jegyezték, mint Thomas Mann, H. G. Wells, Stefan Zweig, Virginia Woolf vagy Picasso. A levél tisztelgés Freud életműve és személye előtt: „az emberről való új és mélyebb tudásunk megteremtője, aki működésének minden területén – vagyis mint orvos, lélekbúvár, bölcselő és művész – egyaránt jelentékenyet alkotott, látnok és gyógyító.”4 Júniusban Budapesten ülésezett a Nemzetek Szövetsége Szellemi Együttműködési Bizottsága; ez alkalomból az előadók között kora legjelesebb, általa is preferált humanistái adtak elő (Madariaga, Valéry, Huizinga), az író ennek kapcsán jegyezte le rövid, esszéisztikus hangvételű sorait Humanizmus címmel: „Az író, a gondolkodó tehetetlen a valósággal szemben; a humanizmus szenteltvize nyomtalanul lepereg a pogány koponyákról [...] A humanista nemcsak egy eszményért küzd – az emberi szolidaritás eszményéért, – hanem egy magatartás és szándék ellen; a fanatizmus ellen, a makacs és könyörtelen terror ellen, amely a világ tarka pompáját egyszínűre akarja bemázolni.”5 Októberben a La Fontaine Társaság tagja lett; ez társadalmi elismerést is jelentett – a társasághoz maximum száz rendes tag tartozhatott, és kizárólag olyan személyek, „akik a tudományos, szak- vagy szépirodalom, illetve a művészet bármely ágá ban már maradandót alkottak.”6 Kabala címmel jelent meg cikkgyűjteménye; a kötetbe elsősorban a hétközna pokhoz kötődő, elemző írásokat válogatott. „Akármilyen trivialitásból indul ki, [...] előbb-utóbb a nagy titkot súrolja: a család és vele a születés, származás misztériumát, [...] szerelem és halál összhangzatát és a csillagok magányosságát. Ez az igazán nagy benne” – írta Szerb Antal a kötet kap csán.7 Ars poeticusan így fogalmazta meg Újságot írni című vallomásában írói alapállásá t Márai: „Gyufaszálnyi világosságot gyújtani napról-napra tömegek eszméletének homályában, szemmel tartani ízlést és ízléstelenséget, kézmozdulattal utat mutatni, megfélemlíteni fondorkodó és lappangó kalandorokat, s közben néha felkiáltani: emberek vagyunk, ne feledjétek! – ez az újságírás.”8 Decembertől új lapja, a Pesti Hírlap kritikusa, Fóthy János mintegy elővételezte Márainak a lapnál Kosztolányi Dezső halála után betöltendő „szerepét”: „A Kabala cikkeit Kosztolányi egyes írásaihoz hasonlíthatjuk, de míg Kosztolányinál a megfigyelés élessége, a stílus hideg, tiszta csillogása volt a legfontosabb, addig Márait gyakran rajtakapjuk, hogy mint sebész, együtt érez a beteggel, fanyar, fölényes humora is az orvosé.”9 Másik könyve 1936-ból a Napnyugati őrjárat. Keleti utazásával ellentétben ez nem első sorban úti élményeket, hanem az utazás során megfogalmazódott elmélkedő-filozofikus gondolatokat rögzít, búcsúlátogatás, saját kora „bomlás-analízise” egy utazás élményein keresztül elmondva. Az utazás Márai életében az európaiság és a hagyományok megőrzésének egyik formája volt. Tanulta Európát, felfedezte, összegyűjtötte magában értékeit: 3 Márai Sándor, Műsoron kívül, Ujság, 1936. ápr. 29., 5. 4 Idézi Márai Sándor, Freud, Ujság, 1936. máj. 3., 1. 5 Márai Sándor, Humanizmus, Ujság, 1936. jún. 14., 5. 6 A La Fontaine Irodalmi Társaság alapszabályai, Bp., La Fontaine Irodalmi Társaság, 1936, 5. 7 Szerb Antal: Márai Sándor: Kabala, Válasz, 1936. dec., 711–712. 8 Márai Sándor, Újságot írni, Új Idők, 1937. jan. 1., 6. 9 [Fóthy János] (F.), Kabala: Márai Sándor új könyve, Pesti Hírlap, 1936. nov. 21., 13.
