Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 12. szám - Lőkös István: Iskolaéveim
54 hez tartozó faluközösség. Az iskola hivatalos neve ekképpen: Felnémeti Róm. Kath. Elemi Népiskola. A település templomának, plébániájának, iskolájának kegyura most is az egri érsek, gyermekségem, kisiskolás korom idején előbb dr. Szmrecsányi Lajos, majd 1942-től – halála után – dr. Czapik Gyula. A tanulók első elemista koruktól a hatodik osztály elvégzéséig, katolikus szelle mű oktatás részesei. Miként már írtam, munkafüzetként, az „egyházmegyei irkát” kell használniok, amelynek borítóján az érsek arcmása látható, de van „irka” , amelynek hátoldalán az egri vár története olvasható Szűgyi Trajtler Géza igazgató-tanító tollából. Az igazgató-tanító úr az egri Érseki Tanítóképző Intézet négy évfolyamos „lyceumi” elemi gyakorló iskoláját igazgatja. Mint az egyházmegye területén mindenütt, a falusi felekezeti iskolák fenntartásához és működtetéséhez – a helyi közigazgatás (községi elöljáróság) – révén az állam is hozzájárul. A tanítói fizetés is e két forrásból áll össze. Itt kezdem meg – a „darázsiskola” két tantermének egyikében – elemi iskolai tanulmányaimat 1940. szeptember 1-én – az osztályban egyedüli református gyerekként. Van még egy izraelita vallású osztálytársam: Hermann Imre, egy „hordógyári” (a falu nevezi így egyik faipari üzemét) iparos család gyermeke, akivel 1944-ig egy padban ülök. Ma a liberálisok bizonyára „szegregációt” üvöltenének, holott erről szó sem volt, a tanító néni, majd a tanító úr a hittanórák miatt ültetett bennünket egymás mellé – lévén, hogy részvételünk nem volt kötelező, ám a fegyelmi szabályzat értelmében az iskolaépületen belül kellett maradnunk. Az ötven és egynéhányas létszámú osztályban így volt könnyen ellenőrizhető: jelen vagyunk-e. Más kérdés: eszünkbe sem jutott volna ellógni az iskolából. A hittan tanítását – a plébániának nem lévén káplánja – maga a „főúr” (a falu népe szólította így), azaz főtisztelendő Süle János plébános úr tartja 1918 óta. Óráin – noha nem kötelező – mi is csendben és az iskolai rendtartás kívánta fegyelmezettséggel hallgatjuk előadásait. Az elsős hittananyag, a Kis Katekizmus nemigen köti le figyelmünket, annál inkább a második osztálytól tankönyvül használt Kis Biblia egyes fejezeteire épülő hittanórák anyaga. Süle „főúr” érdekes, maga készítette szemléltető eszközök s a táblai rajzok sokaságát felhasználva beszél az ó- és újszövetségi könyvek témáiról, oly élvezetesen, hogy azokra nem lehet nem odafigyelni, sőt meg is tanulni. Ez a Kis Biblia számos, a szent ira tokbéli történeteket illusztráló metszeteket tartalmaz, így képszerűen, vizuálisan jelennek meg az ó- és újszövetségi történetek: a teremtéstörténet, a bűnbeesés, Káin és Ábel, Ábrahám és Izsák, Ézsau és Jákob, a Türelmes Jób, Mózes a két kőtáblával, Jerikó falainak leomlása, a bábeli torony építése és a nyelvzavar, Jézus születése, a Szent Család menekülése Egyiptomba, a gyermek Jézus tanítása a zsinagógában, Jézus virágvasárnapi bevonulása Jeruzsálembe, az utolsó vacsora, Júdás árulása, az Úr keresztre feszítése, halála, sírbatétele, majd feltámadása, a Szentlélek eljövetele, Jézus mennybemenetele. A tanítás az első osztályban megoszlik. Kezdődik reggel nyolc órakor és tart déli tizenkettőig, majd folytatódik délután kettőtől négyig. Ez napi hat óra terhelés, de hamar beleszokik az osztály. Mind a délelőtti, mind a délutáni foglalkozás imádsággal kezdődik és végződik: elmondjuk a Miatyánkot, az
