Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 11. szám - Kriskó János: Varga Zoltán monográfiája a kecskeméti animációs filmről
114 Kriskó János Varga Zoltán monográfiája a kecskeméti animációs filmről Varga Zoltán kecskeméti filmtörténész 2019-ben megjelent, A kecskeméti animációs film című könyvével elvégezte azt a feladatot, amelyet a kecskeméti filmstúdió alapításának közelgő fél évszázados jubileuma feltehetően egyébként is kikényszerített volna. Sikerült szinte hiánytalanul áttekintenie a város animációs filmgyártását és a hozzá kötődő intézmények történetét, és megfejelnie még mindezt a kecskeméti műhelyben készült, több mint 300 műből álló filmkorpusz eddig nem tapasztalt gazdagságú, mélységű és részletességű elemzésével. A szerző Mikulás Ferenctől, a Kecskemétfilm Kft. vezetőjétől kapta a felkérést a munkára. Mikulás, aki csaknem fél évszázada, az alapítástól, 1971-től kezdve megszakítás nélkül vezeti a stúdiót, tudta, hogy kit kell felkérnie a kecskeméti animációs film eddigi történetének monografikus igényű feldolgozására. Varga Zoltán, amint azt számos interjúban elmondta, az 1999-es Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, a KAFF-on ismerkedett meg behatóan az animációs műfajjal a fesztivál gyermekzsűrijének tagjaként. Középiskolásként két éven át járt a Szoboszlay Péter vezette Képről képre nevű animációs szakkörbe, ahol személyesen is belekóstolt az animációsfilm-készítés alapjaiba. Az érettségit követően az ELTE BTK Filmtudományi Tanszékén szerzett oklevelet. 2010 óta került érdeklődésének homlokterébe az animáció, és doktori értekezését is az animációs formákból írta 2012-ben. A Pannónia Filmstúdió kecskeméti leányvállalatának alapítása óta eltelt közel félszáz évben sokszor és sokan írtak már a kecskeméti animációs műhely létrejöttéről és egyes korszakairól. Megjelent jó néhány újságcikk, folyóiratcikk, nyomtatott és televíziós interjúk, portréműsorok, pódiumbeszélgetések is készültek. Számos résztanulmány látott napvilágot a műhelyről és a benne dolgozó alkotókról. Az átfogó igénnyel készült, nyomtatott művek közül kiemelésre érdemes Dizseri Eszter 2009-ben megjelent terjedelmes, számos adatot és interjúrészletet közlő munkája, amely A kecskeméti rajzfilmstúdió: Az animáció magyar műhelyei címmel jött ki a nyomdából. 2018-ban a stúdió munkatársa, Varga Márta is megírta a kecskeméti műhely vázlatos történetét A kecskeméti rajzfilmstúdió a nemzeti rajz filmkészítés műhelye címmel . Írása eredetileg szakdolgozatnak készült, de a főszerkesztő kérésére megjelent a Valóság 2018/8. számában, így szélesebb körben is hozzáférhető. A jelen kiadvány szerzője, Varga Zoltán három évvel ezelőtt már publikált egy monografikus igényű összefoglaló munkát, amellyel nyilvánvalóvá tette, hogy kutatásainak kiemelt terepe egyre inkább a hazai animáció. A magyar animációs film: intézmény- és for matörténeti közelítések címet viselő könyve a műfaj addig eltelt 100 esztendejének alapos és hiányt pótló összegzése, egyfajta terminológiateremtő vállalkozás, rendszerezés is volt. A 2019-ben, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválra (KAFF) időzítve megjelentetett újabb kötetben Varga Zoltán végre a legsajátabb terepén mozoghatott: a mai magyar animáció
