Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Gyenesei József: Aki a kecskeméti barackpálinkát világhíressé tette (Vázlat Führer Izidor szakmai pályafutásáról)
98 A megkötött szerződés alapján a céget 1931 és 1933 között a Sigmund Testvérek utóda Neumann Gyula nevű szegedi cég üzemeltette, de a tényleges üzemvitelért már ekkor is Führer Izidor felelt:. „A Városi Szeszfőzde 1927-től 1931-ig teljesen üzemen kívül állott. Köztudomású volt, hogy a szüneteltetés főleg azért történt, mert a házikezelésben lévő Szeszfőzde nem volt kifizető és már [az] előző években is súlyos veszteséggel zárult az üzemvitele. 1931-ben az akkori városi főügyész, később polgármester, tárgyalásra hívott meg, hogy vegyem át valamilyen formában a Városi Szeszfőzde vezetését és tegyem lehetővé, hogy a Szeszfőzde üzemben legyen és hogy Kecskemét város gyümölcstermelő közönségének érdekeit szolgálja. A Város ajánlatomat elfogadta, miszerint én a Városi Szeszfőzde teljesen korszerű berendezését vállaltam és annak üzemben tartását garantáltam. A Városi Szeszfőzde meglévő berendezését, mely teljesen primitív és avult, illetve teljesen használhatatlan volt, minden utolsó darabjáig kiszereltem és hozzáfogtam az építéshez és berendezéshez. Hat éven át állandóan bővítettem, modernizáltam. Utolsó évben már odáig jutottam, hogy Magyarország ilyen célú legmodernebb, legnagyobb üzemét állítottam fel.5 Én 1931. előtt már Kiskunfélegyháza város szeszfőzdéjét építettem fel és tartottam üzemben, a város és a közönség legnagyobb megelégedésére. A kecskeméti szeszfőzde vezetésével párhuzamosan még a félegyházi szeszfőzdét is üzemben tartottam és minden keresetemet, minden forgótőkémet, melyet Félegyházán használtam fel, a Kecskemét Városi Szeszfőzde felépítésébe öltem bele. De ezen túlmenően kölcsönöket vettem fel és használtam fel arra, hogy amint említettem már, Magyarország legtökéletesebb üzemét teremtsem meg Kecskeméten, mely Magyarország gyümölcsközpontja is. Ennek során kezdtem meg a barackgyümölcsből való nagybani pálinkatermelést. Nehéz feladat volt. 162 000,– pengőt költöttem el reklámra. Igen nagy kockázatokat vállaltam, nagy terheket. Komoly összegeket költöttem el a külföldi összeköttetések megteremtésére. Én már 1936-ban Kecskeméten intervenciós barackvásárlásokat eszközöltem. A magyar kormány csak ezután fedezte fel ennek jelentőségét és hathatós eszközét annak, hogy miképpen kell megakadályozni az ár letörést. A Külkereskedelmi Hivatal vezetője, dr. Bársonynak, valamint a földművelődésügyi minisztérium politikai osztályvezetőjének útja hozzám vezetett, tanulmányozni, hogy miképpen is kell intervenciós vásárlást eszközölni. 1939-ben, mikor a zsidótörvényt megszavazták, a Városnak a szerződésemet fel kellett bontania. Békét akartam és nagy önbizalmam mellett én ezt az új szellemet csak átmenetinek tartottam és mindenbe békésen beleegyeztem. Nem akartam perlekedni, elfogadtam egy vezérképviseleti szerződést. Ezt tettem már csak azért is, hogy közreműködésemmel meg tudjam menteni az üzem irányelvét és hogy ne essenek olyan hibákba, melyeket később nem fogok tudni reparálni. Én a Szeszfőzdében mindenemet itt hagytam. Összesen 24 000,– pengő készpénzt vittem el és hozzáfogtam a likőrgyári rész kifejlesztéséhez és a termelvények további népszerűsítéséhez. Sajnos újabb és újabb rendeletek megfosztottak a további lehetőségektől. Már csak illegitim ügynöke voltam a magam által teremtett vállalatnak. 1939 őszén mintegy 900 hl kész barackpálinkát és annyi nyersanyagot adtam át a városnak, hogy még további 700 hl barackpálinkát tudtak termelni.”6 Führer az üzem házi kezelésbe vételének előzményeiről még részletesebben beszámolt az „Emlékiratban”: „A létesített alapszerződés és később létrejött megállapodás szerint 5 „A kecskeméti Központi Szeszfőzde új építkezéseit a múlt héten mutatta be a sajtónak. A bővítés, átalakítás és új felszerelés révén a szeszfőzde naponta 300 hektoliter bort vagy 200 mázsa gyümölcsöt dolgozhat fel. Örvendetes arányokban növekvő teljesítőképessége munkaalkalmat, a kecskeméti gyümölcsnek új értékesítési lehetőséget és magasabb árat biztosít és jelentősen közreműködött a borpárlat főzésével szőlősgazdáink gondjainak enyhítésében is.” Borászati Lapok, 1938. február 12. 57.; A Városi Szeszfőzde 50 000 pengős bővítési munkálatai. Kecskeméti Közlöny, 1937. november 21. 1. 6 MNL BKML IV. 1910. c. 10 146/1948. „Pro memoriam”.
