Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Végső István: Spanyolnátha Kiskunhalason az első világháború után
91 A legnagyobb tombolást a járvány az első világháború utolsó évében végezte. Világszinten 1918–1920 között 40-100 millió közé teszik az elhunytak számát. Magyarországon százezres mértéket ért el az elhalálozás. Dr. Budai József orvos ezt írta a spanyolnátháról: „1918-ban zajlott a XX. század első nagy járványa – a spanyolnátha –, amely modern korunk mind ez ideig legnagyobb biológiai katasztrófája volt. (...) A betegség jórészt vérzé ses tüdőgyulladás képében alakult ki, és rendkívül gyorsan, órák alatt halálhoz vezetett. A vírusos pneumonia különösen a 20-40 éveseket sújtotta szokatlanul nagy számban. (...) A járvány kóroko zójára vonatkozó ismeretek szegényesek, mivel még nem létezett virológia.” 6 A kór elterjedését többen is a katonasággal hozták párhuzamba. Kiskunhalason egyébként 1915-től szállásoltak be katonai alakulatokat hosszabb időre. Hadikórházak is voltak a településen. 1915/16-ban néhány koleragyanús esetet regisztráltak, de haláleset nem történt.7 A város területén 1918-ban a cs. és kir. 24. vadászzászlóalj pótszázada állomásozott, akik révén az olasz frontot megjárt katonák is voltak itt.8 Természetesen 1918-tól egyre nagyobb létszámban kiskunhalasi honvédek, népfelkelők is tértek haza a hadszínterekről, a legtöbben Észak-Olaszországból.9 Ezenfelül délszláv, olasz és orosz hadifoglyok, inter náltak is voltak Kiskunhalason a hadifogolytáborban, akik nem ritkán kijártak mezőgazdasági munkát végezni a külterületre. És azt se feledjük, hogy a város vasúti csomópont is volt, rengeteg utazóval kell ekkor is már számolni.10 Országszerte nagy gondokat okozott a járvány hirtelen megjelenése és hogy nagymértékben terhelte az egészségügy kapacitását.11 Leginkább a fővárosban, már 1918 nyarától tombolt a kór, és ott is haltak meg a legtöbben.12 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében hivatalos szinten 1918 szeptemberében kezdtek foglalkozni a járvánnyal. Dr. Krajtsik Rezső tiszti főorvos terjesztette elő a Budapesten már gyilkoló, ijesztő pandémia tényét, akkor még influenzának címkézve a betegséget.13 Fazekas Ágost vármegyei alispán 1918. október 7-én közérdekű határozatot adott ki a spanyol betegség kapcsán, minden járási főszolgabíró és városi polgármester részére. Ebben kiemelte a tisztálkodás fontosságát és a nyilvános helyiségek látogatásának kerülését. Közegészségügyi jelentést készített a tiszti főorvos, és ennek hatására 1918. november 10-ig minden iskolát be kellett zárni a 6 Dr. Budai József: Influenza – madárinfluenza – Fenyeget-e pandémia ? In: LAM Lege Artis Medicinae . 2005/3. sz. 207. 7 Kiskunhalas Helyi Értesítője , 1915. július 14. 3., július 21. 2., október 1. 2. 8 Szili Kováts László: Az egykori cs. és kir. 24. tábori vadászzászlóalj története . Budapest, Légrády Nyomda, 1940. 212–226. 9 Országos szinten súlyos problémát okozott a leszerelő katonák megjelenése, akik a kórt hordozhatták. Vö.: Kárpáti Endre: Madzsar József egészségpolitikai tevékenysége a magyarországi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején. In: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. sz. 1963. 59., illetve Petneházy Dezső – Fatula Jurij: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének egészségügyi szolgálata az első világháborúban. In: Orvostörténeti Közlemények, Communicationes De Historia Artis Medicinae, 2016. 234–237. sz. 100-101. 10 Vö: Végső István: Fiume és Kiskunhalas első világháborús kapcsolata . In: Bácsország Vajdasági Honismereti Szemle. 2010/1. 82–84., illetve Végső István: Kiskunhalas és az első világháború. In: Bácsország Vajdasági Honismereti Szemle. 2014/3. 14–16. 11 Katus Mária: Magyarország közegészségügyi helyzete és a polgári demokratikus forradalom 1918–1919 . In: Orvostörténeti Közlemények, Communicationes De Historia Artis Medicinae , 1969. 48–49. sz. 34–35. 12 Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten . In: Budapesti Negyed . XVII. évfolyam 2. szám 2009. nyár. 224–227. 13 Gaálné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez . In: Tanulmányok Pest megye múltjából III. Budapest, Pest Megyei Levéltár, 2009. 120–121.
