Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Rigó Róbert: Az ember, az épület változik, a városi tér marad (Tóth Sándor fotóiról)
62 Rigó Róbert Az ember, az épület változik, a városi tér marad Tóth Sándor fotóiról A Forrás ezen számában megjelent fotókat Tóth Sándor készítette, aki 1935-ben született Tiszakécskén. Fiatalon, 1957-ben lett a kecskeméti Ofotért fotólaborjának vezetője, majd a Petőfi Népe megyei napilap fotósa, fotórovat-vezetője, de már azelőtt is küldött fényképeket a lapnak. Ezen a területen dolgozott egészen 1993-ig, amikor nyugállományba vonult, de ezt követően is fényképezett, így több mint öt évtizedes munkásság a során több ezer fotót készített Kecskeméten, többek között a város épületeiről, köztereiről. Ebből közlünk most egy válogatást, egymás mellé helyezve a régebbi és a közelmúlt ábrázolásai t. Tóth Sándor fényképei kiválóan dokumentálják, ahogy Kecskemét a 20. század második felében a mezővárosi hagyományokkal rendelkező középvárosból, a megyeszékhellyé válást követően, hogyan alakult át a korszak lenyomatait is magán viselő nagyvárossá. Kecskemét belvárosának jelentősebb átalakítására az 1956-os forradalmat követő konszolidáció időszakában került sor, az 1958 és 1968 közötti évtizedben, ezt követően a lakásépítés és a peremterületeken kialakított lakótelepek kerültek fókuszba. Kecskemét belvárosá ban a meghatározó épületek többé-kevésbé megma radtak, de a terek funkciói megváltoztak. A képek tanúsága szerint egy ideig, a modernizációs folyamat bizonyos szintjén, még jól megfért egymás mellett a lovas kocsi és a gépjármű. Ma már lovas kocsit nem lehet látni a belvárosban, az autókból meg túlságosan sok lett, így a központban forgalomkorlátozásra volt, van szükség (a járművek kiszorítása a főtérről, utcák egyirányúsítása). A városközpontban a hatvanas években történtek a legjelentősebb változások. Ebben jelentős szerepet játszott a szimbolikus térfoglalás, amikor a kommunista berendezkedés is a maga ideológiája, elképzelése szerint igyekezett át alakítani a belváros képét. Kecskeméten szerencsére a főtér drasztikus átszabására nem került sor, de itt is nyomot hagytak. Ennek egyik leglátványosabb példája az 1912-ben épített Katolikus Bérház sorsa. A Nagytemplommal szemben megépített igen impozáns, háromszintes bérház a főtér egyik meghatározó épülete volt, melynek tetőhomlokzatát az Árpád-házi szentek szobrai és a város védőszentjének, Szent Miklósnak a szobra díszítette. Az 50 éves épületet 1964-ben bontották le, és a város 600 éves évfordulójára átadták a helyén felépített
