Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Muhel Gábor: A hagyományvesztés identitásformáló szerepe József Attila művészetbölcseletének kialakításában
48 azonban magányos, árva, beteg gyermek, éjt nappallá téve tudott vitatkozni. [...] Míg lassan megvilágosodott előttem a rendszere, s rá nem jöttem, hogy Attila önmagával vitázik, viaskodik, önmaga legbelsőbb énjében szeretne rendet, áttekintést teremteni és a sok egymás hegyére-hátára halmozott észérv, mellyel társadalompolitikai nézeteit támogatja, nem egyéb, mint kétségbeesett kapkodás valami szilárd fogódzó után mely kiemelhetné a maga zűrzavarából és reménytelenségéből.”19 Tudjuk, hogy József Attila igen korán, szinte gyerekfejjel kezdett filozófiai és művészetelméleti kérdéseken gondolkodni, amit az 1923 decemberében Galamb Ödönhöz intézett levele is bizonyít.20 Később, 1924-ben Szegeden már elsőéves egyetemistaként tanult filozófiát, hisz „nyilván régóta izgatták a lét és nemlét, egyén és közösség, Én és Nem-Én kérdései, s gondolati-lélektani alkata is az intellektualitás, a tűnődés, az okoskodás felé vitte. Ezt az érdeklődést és ezt a hajlamot fokozhatták fel Bartó k György anyagot, eszmélkedési alapot adó előadásai. Megállapításai egyike-másika »talpra állítva« visszatér a későbbi József Attilánál, amikor például a »szemléleti világegészről« szól. Mert csakhamar egyéni fejlődésében is megismételte az általánost: átalakította a marxizmus szellemében, átdolgozta a maga számára a Szegeden hallottakat.”21 Szabolcsi Miklós monográfiájából ismert, hogy ebben az időben „filozófiát, lélektant Bartók György professzor adott elő. E félévi előadásai közül az erkölcsfilozófiáról szólót nem sokkal később megjelentette. Ebből s más ekkoriban publikált műveiből következtethetünk előadásaira. Az erkölcsfilozófia története filozófiatörténeti előadás volt, s Bartók erős-fideista szemlélet alapján tanított. Philosophiai gya korlatok címen valószínűleg azt ismertette, amit A Philosophia lényege című műben kifejtett. Böhm Károly tanítványa volt, alapjában szubjektív idealista filozófus, aki azonban mestere még a századvégi Comte és Hegel indítása helyett teljesen a Fichte-indítást vállalta, s a kor nyomására még konzervatívabb lett.”22 Tanításait hozzávetőlegesen így foglalhatni össze: „A filozófia egyetemes szemlélet, amelynek végső célja fokról fokra, időről időre megalkotni és létesíteni azt a totalitásban, amelyben Én és Nem-Én fonódnak össze tömör Egésszé.”23 Kétségtelen, hogy ezek a stúdiumok nem múltak el nyomtalanul. Évekkel később ugyanis a költő – a művészet metafizikai hátterét kutatva – közvetve számos olyan civilizációs kórtünetre is reagált, ami a 20. század első harmadára az európai kultúrkör egészének alaphangulatát meghatározta.24 Mivel a múlt század első felében (de már a 19. században is) megkérdőjeleződött számos olyan tétel és elmélet, amit évszázadokig abszolútnak és megváltoztathatatlannak hittünk, s világlátásunk hagyományos pillérei alapjaiban megrendültek. A világról, a megismerésről és a nyelvről alkotott hagyományos képünk a végletekig relativizálódott, 19 Kortársak József Attiláról. II. kötet. 1938–1941. Új Magyar Múzeum. (Szerk. Bokor László. Sajtó alá rendezte és jegyzetelte: Tverdota György) Akadémiai, Bp., 1987, 1178–1179. 20 József Attila válogatott levelezése. (Sajtó alá rendezte és jegyzetelte: Fehér Erzsébet.) Akadémiai. Bp. 1976. 42–44. 21 Szabolcsi Miklós: Érik a fény . József Attila élete és pályája. 1923–1927. Akadémiai, Bp., 1977, 62. 22 Szabolcsi Miklós: i. m. 61. 23 Bartók György: A philosophia lényege. Szeged, 1924, 113. Ld. még: Bartók György : Az erkölcsfilozófia története. 1. Az erkölcsi értékeszme története a görög philosophiában. Szeged, 1926. 24 Agárdi Péter is azon az állásponton van, hogy „József Attila univerzuma és a mai világ univerzális jelenségei, kihívásai, illetve korunk és kultúránk tudományos reflektáltságú szemantikai univerzuma meghökkentően sok vonatkozásban feleltethetők meg egymásnak.” (In. Agárdi Péter: A tudomá nyos értelmezés ütközőpontjai. In. Uő: József Attila, a közös ihlet . (Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája.) Napvilág. Bp. 2010. 174.)
