Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 9. szám - A. Gergely András: A regények teste a testek regényeiről (Képtelenül képes asszociációk az újabb regényáradatból)
99 A.Gergely András A regények teste a testek regényeiről Képtelenül képes asszociációk az újabb regényáradatból Mintegy röpke pillantással fölmérhető, hogy talántán nem tisztán irodalmi felületre szánt esszéista okoskodás lesz ez, egyszerre ígér irodalmat és kultúrakutatást, magatartásmodelleket és értelmezői apparátust, olvasatot és pszichohistóriai szublimációt is. Viszont lehet, a végére esetleg mégis kiderül, hogy megférnek ezek egymással, főképp ha egész fő irányuk ugyanarra fordul. S bár színtiszta irodalom, az olvasatok nagyon is egybezengenek a társadalomkutatás számára. Át az idői határokon, át a vallásiakon, s még a történetieken is. De még inkább át a közösség, a testiség, az interperszonális kapcsolatiság, a szimbolizációk megannyi határán is... Tüzek, pusztulások, korok Nem okvetlenül felnőttmese, de kamaszregénynek is beillik Dragomán György Máglya című regénye. 1 A pályaindító tónusregény ( A pusztítás könyve ) kafkai és Bodor Ádámot idéző brutális tónusai, majd a kamaszfiú korképének megidézése után (A fehér király) itt most a kamaszlány sorsába kapaszkodó hétköznapok élményvilága a meghatározó. A titkos-nyilvánosan fejbe lőtt diktátor és a mágikus természetességgel korszakból fakadó elhallgatás/elhallgattatás, meg a csakazértis kimondás/elbeszélés, látomásos közlés és mágikus örvény együttese jár karöltve, melyek meghatározzák a főszereplő kamaszlány vadóc erejét és gyászát, mely szülei elvesztése óta dúl benne, s mintegy historikus kontrasztként jelzi az életvilág mindenkori dramaturgiáját. Nemzedékek jönnek és mennek, diktátorok uralognak és pusztulnak, nagyszülők válnak áldozattá vagy besúgóvá, szerelmek esélye villan és omlik romjaiba... – mindezek épp akkor, miközben a környező világ mintegy felszabadul, a Ceaușescukorszak bukásával a zűrzavarok és emberi drámák is ködlően előviláglanak. Tünékeny ábrándként a morc nagypapa, az autóbalesetben meghalt szülők szöveg- és érzület-mintázatai, az utca félelmes befogadhatósága meg az iskola fogság-érzetű felszabadultsága – mindezek együtt, kavarodásban, álmokban, képzetekben, halálban és rettegésben, kerítésdrót mellett, rókamodorban vöröslő csalárdságokkal... A főhős Emma intézeti mentális erőszakból kimenekülése 1 Dragomán György: Máglya . Magvető, Budapest, 2014, 444. oldal.
