Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 9. szám - Füzi Péter: Olvasni az olvashatatlant (A Koppar Köldüs olvasási és írási lehetőségeiről)
38 Füzi Péter Olvasni az olvashatatlant A Koppar Köldüs olvasási és írási lehetőségeiről „Nincs kulcsom a Koppar Köldüs rejtjeleihez” 1 – így kezdődik Bányai János Tandori Dezső 1991-ben megjelent Koppar Köldüs című kötetéről szóló kritikája. A kötetet fellapozva először tényleg kódoltnak, rejtjelezettnek tűnik fel a betűhalmaz. Az értelmes szavakká csak nehezen, ha egyáltalán összeálló betűtenger ezzel pedig saját maga olvashatóságát kérdőjelezi meg. A szennycímlap szerint a kötet egésze egy Pr ä sident electric 2012 típusú írógépen íródott, amit a versek tanúsága szerint Tandori Aachenben vett. 2 Ez a tény, azaz hogy az írógép idegen, az emberi testtől teljesen elszakítva ír, és ráadásul a kiosztása ismeretlen, a magyar nyelv betűkészletét teljes egészében nem is tartalmazza, lenne hivatott magyarázni a kötet olvashatatlanságát, ahogy arra már rögtön a mottóként idézett József Attila- és Jékely Zoltán- versátiratok 3 is ráirányítják a figyelmünket. Ez a két vers megtalálható egyébként eredeti, „csonkítatlan” formájában a kötet legvégén is, gyakorlatilag a hiányzó tartalomjegyzék helyén. 4 Ez pedig már létre is hozza annak az illúzióját, hogy a kötet gyakorlatilag csak írógéppel átírt, de egyébként egy visszaállítható, megfejthető, és ily módon, megfelelő energia és munka belefektetése után értelmes szövegként olvasható. 5 Ugyanakkor ott van egy harmadik, a kötet végén nem felol dott mottó, amely így hangzik: „...lehul az ekzet” , olvashatjuk MI NTUGYJUK-tól. Az idézet természetesen Máraitól származik, a Halotti beszéd zanzásított sora, amely eredetileg így hangzik: „lehull nevedről az ékezet” . 6 Nem csak az ékezet tűnik el itt, hiszen ez csak szimptómája egy új nyelv kialakulásának, amely az írás egy médiuma számára alakul ki – pontosabban az írás új médiuma, az írógép alakítja ki saját magának a csak általa írható nyelvet. Hiszen az írógép az első olyan eszköz, amely megszüntette a test és az írás közti közvetlen kapcsolatot. Ugyan lehet érvelni amellett, hogy ezt a kapcsolatot már Guttenberg nyomdagépe is felszámolta, ám a két eszköz között lényegi különbségek vannak. A nyomdagép elsődlegesen nem az alkotás, a mű létrehozásának eszköze, hanem annak megjelentetéséé, sokszorosításáé. Ezzel szemben az írógép a tollat váltotta le, az emberre, és nem a műhelyre szabott a mérete – amely ugyanakkor mégis felszámolja a mozgás lehe1 Bányai János , Egy talált nyelv megtisztítása , = Bányai, Talán így, Novi Sad, Forum, 1995, 123. 2 Tandori Dezső, Koppar Köldüs , Bp., Holnap, 1991, szennycímlap. (A kötetre a továbbiakban csak oldalszámmal hivatkozom – FP) 3 7., 76. 4 Bányai, i. h. 5 A kötet így gyakorlatilag az ergodikus irodalom iskolapéldája lenne, hiszen olvasása tényleg „nem triviális” erőfeszítést igényelne. Vö.: Aarset, Esper J., Cybertext , Baltimore, John Hopkin University, 1997, 1. 6 Bedecs László , Egy kifordított metafora = Bedecs, Beszélni nehéz , Bp., Kijárat, 2006, 157.
