Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Marcello Potocco: I-X. (Orcsik Roland fordításai)
36 Marcello Potocco I–X. ∞ Mikor a billentyűzeten kopácsolsz, a billentyűzet hazudik. Mégis hinni próbálok neki. Hinni próbálok az egész késő augusztusi forróságnak, mikor a párás levegőtől képtelenség elaludni. Nem segít a számolás. Nem segít, ha a dolgok elmúlásán morfondírozom. Hogyan különbözik a valódiságom a másik valódiságától. Nem fontos, kicsoda. Micsoda. Nem fontos, ember vagyok-e vagy állat. I. Nem érzed a szükségét, hogy kimond – valaminek történnie kell. Nyál, gyorsan felszárad a vágytól. Számolás. Minden, amit megszámolsz. Minden, amit teszel, (re)akció nélküli. II. Hogyan k övess minden állapotot és minden mozdulatot. Mikor kinézel, vajon az eső kint zuhog a szárítókötélre akasztott fehérneműre. Ruhaujjak, amelyek nem maradtak a szárítón a fürdőszobában. Valaki (én, te) vigyázz állásban. Odakint semmin sem változtat az eső. Mégis arról döntesz, mi a jó, mi nem – és hogyan, ha egyáltalán, változik meg bármi is gombnyomásra alváskor, ébredéskor. III. Pontot kéne tenned. Akkor is, ha fogalmad sincs, a következetlenségből hogyan úszhatsz ki a másik kényelmetlenségébe. IV. Kicsit előrébb, a kötélen, amelyekre felkötve a fehér és az írott rongyok, az óvatosan összerakott kövekkel