Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 6. szám - Sinkovicz László: Kezdeni valamit a kézzel (Bartók Imre: Jerikó épül)
119 Sinkovicz László Kezdeni valamit a kézzel (Bartók Imre: Jerikó épül ) Bartók Imre Jerikó épül 1 , 2018-ban a Jelenkor Kiadónál megjelent monumentális regénye, ha nem is egyöntetűen, de javarészt elnyerte a kritikusok tetszését. Az értelmezésekben olyan állítások hangzanak el, melyek szerint „s úlyos, sötét és radikális könyv ” 2 , de olyan – talán kissé bombasztikusan ható – állításoktól sem riadnak vissza, mint: „Bartók szövege a maga esztétikai és antropológiai monstruozitásával és radikalitásával nemcsak az év, de az új évezred magyar irodalmának egyik legjelentősebb, leginnovatívabb és legformabontóbb vállalkozása.” 3 Urbán Bálint – rendkívül sokrétű és gazdag – értelmezése több helyen is egyfajta modernizmuskritikaként vagy -dekonstrukcióként olvassa a regényt, amely leszámol a szubjektum, a műfaj (Bildung, önéletrajz) stb. eszményeivel, és ebben látja a regény egyik legnagyobb nóvumát. Ennek példájaként az egyik zárójelenetet idézi fel: „A Bildung ellehetetlenedésének kérdése a könyvben egy nagyobb ívű kultúrkritikai vízióba illeszkedik, mely a már említett kulturális hagyomány csődjét és végpontját mutatja fel. Nem véletlen, hogy a cselekmény pont az európai kultúrtradíció legnagyobb megrendülésének tragikus emlékezethelyén, Auschwitzban ér véget.” 4 A holokauszt kurrens értelmezés eiben ugyanakkor, ez nem az évezredes európai kultúra felfüggesztődésének zárványidőszaka, hanem a modernségből, a felvilágosodásból logikusan következő, e kultúrtradíció építőelemeinek borzalmas együttállása. Ez pedig meglehetősen problémássá teheti Urbán regényzárlat-, illetve a Bartók-szöveg effajta modernizmuskritikájának értelmezését is. Az persze nem véletlen, hogy a kritikusok újszerűséget, radikalizmust vélnek felfedezni a Jerikó épül ben. Bartók a mai fiatal prózairodalom egyik legintelligensebb, legműveltebb szerzője, és szövegei gyakran tesznek kísérletet arra, hogy az elmúlt évtizedek (jellemzően a Péterek-, illetve Garaczi- és Németh Gábor-féle) magyar irodalmi, mára monstrumokként tornyosuló, poétikai törekvéseinek köpönyegéből kikeveredjenek. Ebből a szempontból valóban messzemenően újítóbb és előremutatóbb a fiatal magyar próza más törekvéseinél, kérdés azonban, hogy ez a Bartók-szövegekről, vagy inkább a többiről árul el többet. Bartók progresszivitása egészen biztosan nem abból a fajta modernizmuskritikából fakad, amelyet Urbán Bálint tulajdonít neki. A „Nagy Elbeszélések”, a karteziánus ego, és úgy általában a modernizmus összeomlásának élménye a már említett , korábbi irodalmi 1 A szövegre a továbbiakban a főszövegben hivatkozom, JÉ rövidítéssel és a megjelölt kiadás oldalszámai- val. 2 Szalay Zoltán, Megragadhatatlan , elérhető: https://dunszt.sk/2018/08/21/megragadhatatlan/ 2019. 02. 15. 3 Urbán Bálint, Az ezer fennsík és a dobozok, elérhető: http://www.muut.hu/archivum/30594 2019. 02. 15. 4 Uo.
