Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 1. szám - Balázs Géza: „Őrizzetek szent angyalok” (Az őrangyal a nyelvben és a folklórban)

74

Az irodalomban is feltűnnek az angyalok. Tamási Áron

Jégtörő Mátyá

s című regényében megjelenik egy segítő szellem, akit őrangyalnak is nevezhetnénk. Ez a javulás céljából földre küldött „szellem” állatalakokat ölt: első avatárja (földi megtestesülése) bolha,

majd metamorfózisai felölelik az állatvilágot: pók, méh, szarka, gólya, fülesbagoly, sas,

róka, (Bátor nevű) kutya; de lidérc, tűz és csillag is lesz egy-egy időre, s végül megtisztulva beköltözik az újszülött gyermekbe, Jégtörő Mátyásba, és annak óvó lelke lesz… Az

állatalakba költözött szellem mintegy végigjárja a teremtmények láncolatát: előbb rovar,

később madár, majd emlős. A főszereplőket segítő szellem képe sok tekintetben a kereszténység „őrangyalára” emlékeztet. A regény végén megszületik a gyermek, (Jégtörő)

Mátyás. Ekkor a kis szellem befejezi konkrét küldetését, szétosztja magát a jóakaratú

emberek között, s jó lélekként (őrzőangyalként?) beköltözik Jégtörő Mátyásba, szolgálni

az új ember boldogulását. Az őrzőangyal motívuma (és megnevezése is) már a Jégtörő

Mátyás regény legelején felbukkan:

„én is olyan lehettem, mint az őrzőangyal, aki őrködik

ugyan, de segíteni nem tud” (Tamási 1980: 54.). A regény folytatásában (

Ragyog egy csillag

)

gyakorlatilag őrangyalként szolgál, időlegesen az apába is költözik, s megvédi a háborúban (Balázs 2015).

Az őrangyal fölbukkan a modern folklórban:

„Ne vezess gyorsabban, mint ahogy az

őrangyalod repülni tud” (Egyfajta tréfás autófelirat, forrás: Peters 2018: 66.). Egy adat

szerint az amerikai felnőtt lakosság 13%-a látott angyalt, illetve érezte angyal jelenlétét.

Az angyalélmények ma Magyarországon is meglehetősen gyakoriak (Hankiss 2014: 67.).

Összefoglalás

Az angyalkultusz antropológiai alapokon áll. Kialakulását és működését az alapérzelmek közé sorolt, civilizációs hajtóerőt jelentő félelemmel magyarázhatjuk.

„Az embereknek

szükségük volt a biztonságra: megteremtették hát, vagy felfedezték az angyalok világát, amely

azután védőszféraként vette körül őket egy idegen világban.” (Hankiss 2014: 67.) A magyar

folklórban följegyzett archaikus népi imák legrégebbi rétegének angyala a következő

tulajdonságokkal bír: van angyali hierarchia: fő és egyéb angyal; az angyal zenél (zeng,

énekel); szárnyal; őriz: szakaszosan (felváltva); őrzi az álmot; hármas feladatot végez: őriz-

vigyáz-vár, őriz-biztat-vár, tanít-őriz-visz; strázsál (négy őrzőangyal). Az angyalok száma

lehet: 1, 3, 4, 5, 50, 100, 1000. A magyar frazeológia angyala: közlekedik ég és föld között;

némaságot eredményez (pontosabban: az emberi beszéd elnémulása jelzi jelenlétét); álomban jelenik meg; boldogságot hoz; óhajt beteljesít. Az őrangyal felbukkan a mai folklórban

(interneten, szólásokban, feliratokban). Napjainkban is sok ember hisz az angyalokban, s

állítja, hogy van őrzőangyala.

Irodalom:

Balázs Géza 2015.

Láthatatlan harc a testekben

. Tamási Áron: Jégtörő Mátyás. Irodalmi

Magazin, III. évf. 2015/4. 52–55.

Bárdosi Vilmos főszerkesztő, 2003.

Magyar szólástár

. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomköri szótára. Tinta, Budapest

Davidson, Gustav 1967.

A Dictionary of Angels

. Including the Fallen Angels. The Free

Pass, New York

Eliade, Mircea 1987 (1957)

A szent és a profán

. Ford.: Berényi Gábor. Európa, Budapest

Erdélyi Zsuzsanna 1976.

Hegyet hágék, lőtőt lépék

. Archaikus népi imádságok. Magvető,

Budapest