Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Kovács Krisztina: Apokalipszis most (Sándor Iván: A hetedik nap)
122 folytonos zúgás és moraj mellett furulyaszó is elkíséri Thomast útja során, amely az embertelen viszonyok között az emberséget jeleníti meg. Mindehhez rendkívül szikár fogalmazásmód kapcso- lódik, a szöveg sajátos ritmust közvetít, amely ekképpen is jelzi a tenger hullámzását, a menekülők végtelen áradatát és a szakadatlanságot, hogy minden, ami egyszer már megtörtént, nem zárul le, újból megismétlődhet.” 3 Szarka Judit recenziójának zárlata hasonló végkövetkeztetést kínál: „A hetedik nap című regény a történeti időbe vetett emberi lény útját mint lefelé forgó spirált mutatja be. Szereplőinek és olvasóinak emberi méltóságát csupán a szakadékba pillantás reflexiójának komor bátorsága adja meg.” 4 A hetedik nap protagonistái nemcsak festményekhez kötik a világvégi pusztulás húsba vágóan megélt képeit. Miközben végig a halál szélén táncolnak, mindannyian a szépséget adó kultúra emblémáit menekítik. Thomas apja nyomdája könyveinek mondataival, apja tanításaival a fejében rohan végig Németalföldön. A vándorszínész Jensen, orvos apja ismereteit mozgósítja, miközben emlékképei között a kor divatos nyilvános boncolásainak képei, az Anatómia Színházakban átélt élményei is felvillannak időről időre. Az Anatómiai Színházak a regényben, a Szénásszekér hez hasonlóan, a felemelkedés és a hanyatlás esszenciái, ahogy a kultúra más produktumai is ebben a helyzetben vannak. A hetedik nap ban könyvek citálódnak Hérodotosztól Apuleiusig, a szövegek a káoszt értelmező, rögzítő, a jelenségeket megérteni akaró négy főhős sorvezetői. Thomas apjának könyvei és kéziratai, Jensen apjának a szervek működéséről szóló értekezései, az Anatómai Színház tapasztalatai, a könyvnyomtatás folyamatáról szóló betétek mind e kultúrmisszió reliktumai. Maradványok, gyűjtésük a világvége előtti pillanatok rutinos cselekvéssora, az lesz ebben a történetben is. A hatalommal szemben kiszolgáltatott egyén küzdelmei az ideológiával, a Törvénnyel, a szabályok megértésével, Sándor Ivánnál mindig erőteljes képekben mutatták meg magukat. Ez a szál itt a talán túlzottan könnyű kézzel felkínált lehetőség, a Jensen és társulata által próbált III. Richárd. A mindenkori hatalomra könnyen ráolvasható királydrámának elég csak megjelennie egy másik szövegben, az öninterpretáció mechanizmusát indítja el. 5 A sötét, világvégi hanyatlásban elgyötörten és rezignáltan menekülő négy főhős számára végleg megkérdőjeleződik, amit a színész Jensen által elmesélt fejezetben olvashatunk: „ennyi volt a Nagyúr története, kezdte, de ne legyetek elkeseredve, Káinok voltak és lesznek, de többen vannak a jó emberek, az Úr védelmébe vesz mindannyiunkat…” (109.) Teremtés és pusztulás, építés és bomlás szituációi egyesülnek az alakokban és a velük történtekben. A furulyázó Eliz figurája a szabadító, majd pusztító hamelni patkányfogóról szóló német legendát is megidézi, a Törvénnyel és a hagyománnyal folytonosan számot vető, menekülő szefárd zsidó alakja az üldözött, mindig otthontalan, eleve halálra ítélt identitás jelölője lesz. A hetedik nap sötét világában a történelem egyik legnagyobb csele, a haladás megkérdőjelezése áll előttünk, ez lesz a legfontosabb tapasztalat. Sándor Iván új regénye fontos vállalkozás, az imponálóan terjedelmes életmű vitathatatlanul erős pillanata. (Magvető, 2018) 3 Ménesi Gábor: Halvány remény sem marad , Kortárs Online, 2018. 08. 14., https://www.kortarsonline. hu/aktual/irodalom-sandor-ivan.html) 4 Szarka Judit: A vallási ellentétek elől való menekülés versenyfutás az erőszakos halállal , Könyvesblog, 2018. 10. 09., https://konyves.blog.hu/2018/10/09/sandor_ivan_a_hetedik_nap) 5 Hasonlóan fogalmaz az egyik leghíresebb magyar előadás címszereplőjeként Major Tamás, Koltai Tamásnak adott interjújában: Hamvay Péter: Az elvetemült hatalom természetrajza , 2018. 03. 30. https://hvg.hu/kultura/201811__iii_richardpremierek__diktatorok_tukorkepe__ amajornadasdytandem__a_korlatlansag_hatarai
