Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Nagy István művei
102 ren – cigányokkal – sokat mentek. Ha fújt a szél, akkor anya fogta a festőállványt. Ahogy emlékszem rá, eléggé megszállottan tudott festeni. Budapesttől Bajáig a Duna menti részt barangolták végig. Hartán például biztos, hogy voltunk, mert ott vettük a bútort, amit odaajándékoztam a kecskeméti múzeumnak.” Az édesapja alakját így tudta előhívni a gyermekkorából: „egy szikár, egyenes járású ember. A cigaretta mindig a kezében. Anya mondta mindig: apának vasalt nadrág kellett, még ha stoppolt volt, akkor is” . 62 Nagy Istvánné különösen sokat fáradozott a családjáért úgy is, mint a festőférj képügynöke: mappákban vitte a műveket, kínálta eladásra, mikor több, mikor kevesebb sikerrel, 63 a család megélhetéséért így is küszködve. A végakaratának megfelelően halála után (Baja, 1937. február 13.) özvegye 38 festményét állandó kiállítási célra a bajai múzeumnak adományozta. Nincs arról adat, és a család emlékezete sem őrizte meg, hogy a festő halála után mekkora műmennyiség maradt 64 a birtokukban. Gyűjtők és a család barátai, ismerősei egybehangzóan említik, hogy özv. Nagy Istvánné sok művet értékesített magángyűjtőknek és múzeumoknak, gyakran nézegették, válogattak a mappákból, és az évek, évtizedek alatt fogytak az alkotások, csökkent a készlet. Nagy István 240 művét bemutató kiállításán, a Fővárosi Képtárban tizenegy mű szerepelt özv. Nagy Istvánné tulajdonából. 65 Később, már ifj. Nagy István tulajdonából is kiállítottak néhány alkotást fontos tárlatokon. 66 A most nyilvánosságra kerülő kollekciót ifj. Nagy István és felesége, ifj. Nagy Istvánné sz. Ernst Eszter (1930–2014) és az ő örököseik őrizték meg együtt (még a készülő Nagy István-filmhez és könyvbéli publikálásra rendelkezésre bocsátva). Ez a Nagy István- kollekció sajátos, egyedi képegyüttes. A Dolomitok hegyvonulatát rögzítő rajz talán a Nagy Háború egyik nevezetes, északolasz frontjára, annak sötét (sok magyar katonának mérhetetlen szenvedést okozó) dolomitjaihoz vezet. Az Erdőrészlet 1914 című kompozíció mögé oda lehet képzelni az erdélyi hegyekben a világtól elvonultan közel egy évtizedig dolgozó, magakereső, egyéni kifejezése megtalálásáig eljutni akaró festőt. E művén a fatörzsek fölsoroló perspektívába állításával kitűnik, hogy az elmosódó háttér előtti szűk térben, egy formailag jól artikulált tájszeletben hogyan tudja a feszültséget, a bezártság keltette nyugtalanságot fokozni. Az Anyám konyhája , 1914 enteriőrjében mesteri elrende– 1920-ban és 1999-ben. Erdélyi Művészet, 2003. IV. évf. 3. sz. (13.), 2–6.; Gergely Ferenc: Baja, 1956 . Magánkiadás, Baja, 1997. 269. 62 Sümegi György: Nagy Istvánról – 1920-ban és 1999-ben . Erdélyi Művészet, 2003. IV. évf. 3. sz. (13.) 2–6. Nagy István alakjáról még érdemes idézni: „zömök alak, laza és csendes mozgás, kissé hajlott tartás, rövidre nyírt, őszülő haj, kerek fej, tatáros arc. Semmitmondó színű, főképpen barnás polgári ruházat szigorúan mellénnyel, vastagtalpú, magasszárú cipő. /…/ Kissé szaporán, de mindig csendesen beszélt.” Nagy András: Feljegyzések Áprily Lajosról, Nagy István festőművészről és Tamási Áronról . Korunk, 1968. 1748–1751. 63 A Vajdaságban született asszonyt éppen egy mű-eladási körútján vélték gyanúsnak a jugoszláviai hatóságok és ennek következtében utasították ki Nagy Istvánékat Jugoszláviából. 64 „Fáradhatatlanul dolgozott, és mintegy 600 képet fest a bajai évek alatt, 1936-ig” , vallotta özv. Nagy Istvánné. Lóránth–Sümegi 2007. 57. 65 Édesanyám , olajfestmény, 42×42 cm. Pasztellek: Önarckép , 48×63 cm, Gyimesi szoros , 63×45 cm, Gyilkos-tó , 45×31 cm, Boglyák , 42×31 cm, Vörös lovak , 45×32 cm, Legelő tehenek és lovak , 48×32 cm, Lovak a vízparton , 45×32 cm, Két tehén a pataknál , 45×31 cm, Két legelő tehén , 45×32 cm. Szénrajz: Két legelő tehén , 45×31 cm. Nagy István 1873–1937 Bev.: Pogány Ö. Gábor. Katalógus. Fővárosi Képtár kiállításai XXXVIII. Budapest, 1948 szeptember, 15. 66 Nagy István-emlékkiállítás . Bev.: Pap Gábor. Türr István Múzeum, Baja, 1963. „ifj. Nagy István tul. Édesanyám o. karton, 43×43 cm, Önarckép p. p. 63×49 cm, Ökrök p. p. 32×45 cm, Birkák p. p. 32×45 cm. Ugyancsak ifj. Nagy István tulajdonából: Legelő állatok , 1927 k., p. p. 30×43 cm, j. j. l., Női arckép (Tanulmány), 1902 k., szén, p. 45×30 cm, j. j. l. Nagy István emlékkiállítása . Bev.: Solymár István. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, 1967, október, 43., 49.
