Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Hász-Fehér Katalin: „De lelke ott lesz a viadaltéren” (Arany János és az irodalomhoz való közelítés perspektívái)
63 nyozásra utalnak. 84 Szöveghelyeket, képzettársításokat, képalkotási eljárásokat, poétikai és kompozicionális megoldásokat, ritmust és rímtechnikát vizsgál, szóhasználatot, közhelyeket, logikai félrecsúszásokat szűr ki; ezt a tapasztalatot alakítja át azután irányzatokat, kortárs hazai és világirodalmi állapotokat, műfaji és esztétikai kérdéseket tárgyaló kritikai beszédmóddá, minden egyes bírálatot afelé a kérdés felé súlyozva (utánzás, képi kifejezés, műfaji struktúra stb.), amelyet leginkább problematikusnak ítél meg az adott anyagban. Irodalom- és szövegközpontú esztétikai és irodalomelméleti nézeteinek fontos forrását képezik ilyen irányú olvasmányai, illetve azok a jegyzetek, melyeket tananyagként állított össze nagykőrösi tanársága idején. 1854 tájáról maradt fenn egy irodalomtörténeti és egy esztétikai összefoglalója. Bennünket most utóbbi érdekel, mert arra világít rá, hogy Arany a tanítás menetét is induktív módon látta célszerűnek. 85 Az akkori oktatási rendelet, az ún. „Entwurf”, de Arany maga, személyes meggyőződése alapján is úgy látta jónak, ha az irodalom és művészetek elméleti kérdései nem kezdik, hanem fejezik a nyelvi és irodalmi felkészítést. Arany a következőt írja Lévay Józsefnek 1858-ban: „Másik órán [a VIII. osztályban] széptani elemzés foly. Nem szoros systematicus rendet követek, de a szép főbb osztályozását – és a költészeti nemek megkülönböztetését kívánom. Oly alkalmazatt [!] aesthetica, mely minden művészetre kiterjed, vagy oly theoretica, mely csupán szemlélődéssel lakik jól, – nem ily koru, olvasottságu ifjakhoz való. A szókat betanúlhatná, de az értelem éhen maradna.” 86 Arany munkája életében nem jelent meg nyomtatásban, de kéziratban közkézen forgott. Forrásai közé tartozott Purgstaller József tankönyve, 87 Greguss Ákosnak A szépészet alapvonalai című munkája 88 és a bécsi Josef Mozart gimnáziumok számára írt német nyelvű esztétikakönyvének III. kötete. 89 A forrásmunkákhoz képest Arany beosztásában, műfajkezelésében, szövegének tartalmában több fontos eltérés tapasztalható. Az ő széptani jegyzeteit a folyamatos differenciálás, szétválasztás jellemzi: leválasztja az esztétikai dimenziót az erkölcsi és mentális minőségekről, vagyis elválasztja egymástól a szép, a jó és az igaz fogalmát; leválasztja a művészi szépet a természeti szép fogalmáról; a szó művészetét az egyéb művészeti ágakról (miközben a „művészeten” a mai kultúratudományos szemlélettel ellentétben kizárólag műalkotásokat ért); elkülöníti a műalkotásban megnyilvánuló autonóm szépséget a hatástól (Kant szépségfogalmát azért bírálja, mert hatáselvű, befogadáselvű). 84 Bulcsu Károly Költeményei 1850–1860 , Kecskeméten, Nyomatott Szilády Károlynál. 1860; [Niczky Tarnóczy Malvina, O’Donell Henrikné], Malvina költeményei , Pest, Kiadja Ráth Mór, Nyomatott Herz Jánosnál, 1861; Fejes István Költeményei , Első kötet, Szeged, Burger Zsigmond bizománya, 1861; Vida József, Nemzeti koszoru , Költemények, Pest, Ráth Mór bizománya, 1860. 85 Arany János, A magyar irodalom története rövid kivonatban , AJÖM X, 446–53.; Uő., Széptani jegyzetek , AJÖM X, 532–565. 86 Lévay Józsefnek, 1858. febr. 24. = Arany János Összes Művei XVII. Szerk. Korompay H. János, Levelezés 3. Arany János levelezése (1857–1861) , s. a. r. Korompay H. János, Universitas Kiadó, Budapest, 2004, 159–162. 87 Szépészet, azaz aesthetica , Elemző módszer szerint, Föl-gymnasiumi tankönyvül irta Purgstaller Kal. József, kegyes rendi áldor, hittudományi és bölcsészeti tudor, a magyar tudós társaság tagja, Pest, 1852, Hartleben K. A. tulajdona. 88 Kiadta a Kisfaludy-Társaság, Budapest, 1849. 89 Josef Mozart, Deutsches Lesebuch für die oberen Classen der Gymnasien , 1854. Az első kiadása 1850- ben jelent meg, később még számos kiadást ért meg. Az első két kötet szöveggyűjtemény, a III. kötet az esztétikai és poétikai tananyagot tartalmazza.
