Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 3. szám - Péter Márta: (hallom); ülni csak; feledés; last minute; fűszálként; maradékidom; (fogai) (versek)

159 mi nem vagyok az állítás nemjét hordozom m‍í‍g‍ ‍ f‍ű‍s‍z‍á‍l‍k‍é‍n‍t‍ madár reptiben létezem és n‍é‍z‍e‍l‍ ‍a‍ ‍f‍ü‍v‍ö‍n‍ ‍á‍t‍ és szemed, tekintésed álma, ’mit álmodom maradékidom hová megint és hová vissza hogy a seholban is felé szótlanul s közben a tudatféle a tudat fénye csillan szürke eszmélet a b‍e‍ö‍n‍t‍ő‍ ‍ c‍s‍ö‍v‍é‍n‍ préselem a vizet langyos (szappanos?) oldaná már a salakos végtényt miért olyan nehéz menni (innen) még ennek is bennragad, ahogy a test egésze itt s még mindig a s‍z‍é‍p‍ .‍ ‍ a‍ ‍ b‍ő‍r‍f‍e‍h‍é‍r‍ árnyalaton megcsúszott tudat az anus rózsa­r‍e‍d‍ő‍i‍n‍ ‍ b‍i‍c‍s‍a‍k‍l‍i‍k‍ ‍ e‍l‍ nem képes megállni, pedig most ez a világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom