Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3. szám - Monostori Imre: Kecskemét- és Forrás-nézőben
109 Új Forrás ban. (A nagy Németh László-monográfiáját 2001-ben egy másik lapban méltattam.) Személyes élményeim közé tartozik továbbá néhány irodalmi, előadói szereplésem (és hallgatásom) Kecskeméten a Forrás jóvoltából: többször ünnepi könyvhéten saját könyvvel, valamint „Új Forrás Könyvek”-kel. Meg aztán csak úgy, érdeklődésből. Mint például 1992 tavaszán az Erdei Ferenc Művelődési Központban egy konferencián: „a szellem lehetőségeiről a 20. század végén”. 1997 őszén ugyancsak konferenciáztunk, ezúttal a megyei könyvtárban: Németh Ágnes a Fodor András–Németh László levelezésről mesélt, Vekerdi László pedig az örök nagy témájáról: Galileiről. Ezenkívül emlékszem még egy másik rangos rendezvényre (2003 őszén volt), melynek során – „Mai magyarok – mai magyarokról” volt a főcím – jómagam Domokos Mátyás munkásságát méltattam, ugyancsak a megyei könyvtárban. Mindhárom konferencia szellemi gazdája Füzi László volt. Az ám, megyei könyvtár! Mivel két évtizeden át a tatabányai testvérintézmény igazgatójaként is működtem, jó pár szakmai találkozón vettem részt Kecskeméten mint könyvtáros. Szerettem odajárni, többek között azért, mert Tatabányától nincs messze, s jól lehet közlekedni. Már az új épület szerkezeti átadásán ott lábatlankodtam (Fodor Gábor – akkor éppen mint kulturális miniszter – avatta fel vagy adta át a még építés alatt álló üres épületet, fölöttébb komikus volt), de ott voltam a valódi avatáson, átadáson is, a kalocsai érsek áldását véve. Ezeken kívül még számos alkalommal fogadta Ramháb Mária igazgató asszony az ország minden részéből odasereglő megyei igazgatókat (s a vendéglátás is kifogástalan volt minden alkalommal): továbbképzések, előadások, tájékoztatók, szakmai összetartások, ilyesmik voltak ezek az összejövetelek. Mindezeken kívül voltak s vannak még fényes lapjai az én Kecskemét- mitológiámnak. Mégpedig a Németh László Társaság jó néhány rendezvénye (nem csak Kecskeméten) és a még több személyes kapcsolat. Ennek a társaságnak az elnökei sorrendben a következők voltak: Király István, Grezsa Ferenc, Sándor Iván, Monostori Imre, Olasz Sándor és – jelenleg is – Füzi László. Az 1987-es alapítástól kezdve folyamatos, értelmes és érdekes munka folyt és folyik ebben a gyülekezetben: Németh László kultusza nem kis mértékben e társaság, illetve a benne működő kiváló kollégák érdeme mind a mai napig. (Az utóbbi időkben a társaság hivatalos székhelye Hódmezővásárhely.) Még a kilencvenes években volt szerencsém rádiós műsorokat szervezni és szerkeszteni Tatabányán, a megyei könyvtárban Németh Lászlóról. Füzi László is vendégünk volt a másodikon (1990), s a centenáriumi könyvbemutatónkon (2001-ben) is előadott ugyanitt. Nemrég viszont a kerámiastúdió központi épületében Kecskeméten volt (egy városi rendezvény keretében) szép konferencia (Füzi Laciék jóvoltából persze) Németh Lászlóról. Itt én is előadóként szerepeltem. Az utóbbi években a hódmezővásárhelyiek (a Bethlen-gimnázium, illetve az Emlékpont) szerveznek e tárgyban tartalmas rendezvényeket, melyeken Laci és jómagam is vissza-vis zszatérő előadók vagyunk. (Ha Magyarországon tartózkodik, Németh Magda is jelen van.)
