Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3. szám - Dobozi Eszter: Emlékeim a Forrásról
86 Dobozi Eszter Emlékeim a Forrásról Ha Forrás , mindenekelőtt olvasmány. A lapra a hetvenes években még egyetemistaként figyeltem föl a szegedi Somogyi Könyvtár folyóirat-olvasójában rendszeresen megfordulva. Elsőként is a szociográfia vonzott benne. A valóság közvetlen ábrázolása, amelyre ez a műfaj vállalkozik, akkoriban szinte az egyetlen támpont volt számomra, amelyre hagyatkozva a kíváncsiság csápjaival áthatolhattam azon a zárt világon, amelyben diákként éltünk. Kiléphettem abból a térből, ha csak gondolatban is, amelyet az egyetem, a kollégium és a könyvtár háromszöge alkotott. Ha Forrás , másodszor korai irodalmi publikációim egyik lehetséges fóruma. (Majd a későbbieké is – mindmáig.) 1979-et írtunk. Ilia Mihály tanár úr javaslatára küldtem kéziratokat Pintér Lajosnak címezve. Fontos lapszámba került be versem, abba, amelyik az akkori lakiteleki irodalmi találkozóról számolt be részletesen. A Forrás Kecskemétre költözésemtől fogva az olvasmányokon is túlmutató közvetlen kapcsolat az élő irodalommal. A többi irodalmi szervezet közül is kiemeli számomra, hogy könnyen elérhető. A nyolcvanas években még a szerkesztőséggel átellenben működött az az iskola, ahol tanítottam. Egy lyukasóra is elégnek bizonyult ahhoz, hogy átszaladjak a „Forrásba”. Egy ilyen átszaladással kerültem beszélő viszonyba például Hubay Miklóssal, az Írószövetség akkori elnökével. A korabeli viszonyok és lehetőségek jelzéseként hadd idézzem itt most föl azt is, hogy az ő közbenjárásával kaphattam engedélyt akkori iskolaigazgatónktól, hogy – bár tanítási napokra esett – részt vehessek a tokaji írótáborban. A szerkesztők által szervezett irodalmi estek, majd pedig a veránkai táborok, szerkesztőségi utazások további személyes ismeretségeket jelentettek az író-olvasó találkozók légkörében való megmerítkezéseken túl is. Így másokkal együtt a Forrás által kerülhettem kapcsolatba Baka István, Csiki László, Fekete Vince, Ferenczes István, Finta Éva, Gál Sándor, Gömöri György, Kabdebó Tamás, Kányádi Sándor, Király László, Kiss Benedek, Kovács András Ferenc, Kovács István, Körmendi Lajos, Lászlóffy Aladár, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nagy Gáspár, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Erzsébet, Tóth László, Utassy József, Vári Fábián László költőkkel (akik közül többen prózai műfajokat is művelnek/műveltek, néhányan drámát is írnak/írtak), Esterházy Péter, Ryszard Kapu śc i ń ski, Gálfalvi György, Gion Nándor, Szilágyi István írókkal. Ezeknek a találkozásoknak fotódokumentumait is őrzöm – Bahget Iskander fotóművész jóvoltából. Felsorolásomban a hazaiakon kívül a határokon kívüli irodalom képviselői is szerepelnek – a világ négy égtájáról. A Forrás ugyanis nem csupán az anyaországi irodalmat közve-
