Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 12. szám - Gion Nándor: Hátrahagyott írásai VI. rész (Nem akármilyen utazás – közreadja Kurcz Ádám István)

86

Feleség: Igen, így van.

Férj: 

(kérlelve) Ugye, elhiszed ezt?!

Feleség: Igen, elhiszem. Persze, hogy elhiszem.

Férj: És azt is elhiszed, hogy én nem vagyok ócskás, és soha nem is lehetek!

Elhiszed, ugye?!

Feleség: Igen, elhiszem. Ezt is elhiszem. Mindent elhiszek, csak ne sorold fel,

kérlek!

Férj: 

(kis szünet után) Jól van, azt hiszem, így van jól.

Feleség: Hát…, csomagoljunk, jó?

Férj: Igen, most már kezdjük, mert kevés az időnk.

Feleség: Nem is tudom hirtelen, hogy mit vigyünk magunkkal…

Férj: Ez a te dolgod!

 (Innentől

a

beszélgetés

felgyorsul

kicsit,

mindketten

izgatottak

az

út

miatt)

Feleség: No, várj! Először megállapodunk abban, hogy mit viszünk, és csak

utána rakjuk be a bőröndbe. Jó?

Férj: Rendben.

Feleség: Akkor hát…, először is fehérneműk, aztán ingek, pulóverek, egy-két

nadrág, egy-két szoknya, nekem az a bordó és zöld ruhám, neked egy öltöny,

nekem azok a sapkáim, ékszerek, aztán…

Férj: Állj, állj, ez már így is rengeteg.

Feleség: Na de mit lehet kihagyni?

Férj: Például az az öltöny nem kell nekem.

Feleség: De az olyan szép, és tudod, milyen drága volt, most meg csak úgy

itthagyjuk!

Férj: Nem lesz rá szükségem eleinte, meg aztán sok helyet foglal el.

Feleség: Azt akarod mondani, hogy úgysem fogunk elegánsabb helyre menni?

Férj: 

(nevetve) Dehogynem. Grace Kelly soron következő estélyén már mi is

ott leszünk.

Feleség: 

(egyre

jobb

kedvű

a

hangja)

Sajnos nem lehet.

Férj: Hogyhogy?

Feleség: Mert nincs estélyi ruhám.

Férj: Majd veszünk valamit!

Feleség: 

(nevetve) Ha tényleg el akarsz menni Grace Kelly estélyére, akkor nem

valamit, hanem egy szép esti ruhát kell venned!

Férj: 

(viccesen) Sajnos. Pedig oda muszáj lesz elmenni.

Feleség: Nem sérthetjük meg, igaz?

Férj: 

(jókedvűen) Így van, hölgyem, és ha ön új ruhában jön, akkor én sem

mehetek egy ilyen ócska vacakban, tehát az öltöny marad.

Feleség: Hiába, nem lehet vitatkozni veled.

(engedékenyen) Jó, az öltöny marad.

Férj: Akkor elő a bőröndöt! Én adogatom, te pedig rakod.

Feleség: Helyes. Először a fehérneműk.

Férj: Tessék parancsolni. És tudod, hogy 1 óra 10 percünk van már csak?

Feleség: Úristen! A cipők! Azokat elfelejtettem. Gyorsan azt a két párat add ide!

Férj: Félek, hogy sok lesz, de azért tessék.

Feleség: A pulóvereket, ingeket kérem!