Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11. szám - Kollár Zsuzsanna: Bánk bán-magyarázatok
125 Kollár Zsuzsanna Bánk bánmagyarázatok KATONA JÓZSEF BÁNK BÁN EREDETI SZÖVEG NÁDASDY ÁDÁM PRÓZAI FORDÍTÁSÁVAL Katona József Bánk bán ja a magyar drámatörténet egyik csúcsteljesítménye. Szokatlan dramaturgiája, egyedi, időn kívüli nyelvezete, valamint a szöveg megértéséhez szükséges kultúrtörténeti ismeretek hiánya azonban „lusta gépezetté”, 1 nehezen befogadhatóvá teszi a művet mind az olvasók, mind a színházi alkotók számára. Noha számos más fontos értelmezés mellett Bíró Ferenc és Nagy Imre, Szilágyi Márton mélyreható vizsgálatai a korábban hibásnak vélt dramaturgiai megoldások nagy részét tisztázták, 2 Katona műve legtöbbünk számára ma is megoldhatatlanul bonyolultnak tűnik. Hasonlóan a Csongor és Tündé hez és Az ember tragédiájá hoz, a Bánk bán t sem mutatták be a szerző életében, így egykorú bemutatók, és azokra vonatkozó esetleges szerzői reflexiók sem nyújthatnak segítséget a műértelmezés során. Az 1821-ben megjelent dráma színházi ősbemutatóját három évvel a szerző váratlan halála után, 1833-ban tartották. Ezt követően 1848-ig évente vitték színpadra. Margócsy István a kötet utószavában írja, hogy „a darab elismeréséhez a negyvenes évek túlpolitizált színházkultúrája vezetett: politikai allegóriaként nézték (…) innen eredeztethető az a felfogás is, amely e drámá- ban látja a magyar nemzeti drámának mintegy ősformáját s legnagyobb szabású beteljesülését.” S mint írja, ennek a kultusz övezte olvasatnak köszönhetően került be a középiskolai oktatásba is. (318.) A színház- és irodalomtörténeti kutatások az elmúlt másfél évszázadban kitüntetett figyelmet szenteltek a drámának, valamint Katona József életművének. A mű legkülönbözőbb szegmensei kerültek a vizsgálat középpontjába a Gertrúd-merénylettől a Margit-, vagy épp Lucretia-hagyományon és a 18–19. századi dramaturgiák és drámaelméletek feltárásán át a színlapok vizsgálatáig, de készült kritikai kiadás, Bánk bán-szótár, és lényegében a dráma összes bizonytalan vagy korábban annak tartott mozzanatáról születtek tanulmányok, monográfiák. A Bánk bán megértését célzó, gigantikus vizsgálódás nem más, mint a tudományos közösség nemzeti szimbólumként működő alkotásra irányuló bámulatos (ön)megértési törekvése, amely egy évtizedek óta tartó eleven diskurzusként is felfogható. E közösségi kutatás mérföldkövének tekinthető Nádasdy Ádám mai magyarra fordított új Bánk bán-kiadása, amelybe a Bánk bán- szakirodalom megállapításai és a konszenzus övezte értelmezések egyaránt beépültek. Nádasdy nagy háttértudással látott munkához, és az önkényes írói megoldások helyett fordításában ott munkál több évtizednyi közösségi 1 Bíró Ferenc, Javaslat a „Bánk bán” tragikumának értelmezéséhez , Holmi, 19 (2007), 2. szám, 168–175. 2 Bíró Ferenc, Katona József , Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Nagy Imre, A rejtekajtó: A Bánk bán első felvonásának egy vitatott helyéről , ItK, 117 (2013), 2. szám, 169–186. Nagy Imre, Magyar Lucretia (A nők elleni erőszak témája és a Bánk bán = Drámák határhelyzetben I. , szerk. Brutovszky Gabriella – Demeter Júlia – N. Tóth Anikó – Csizmadia Gabriella, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra, 2014, 275–300. Szilágyi Márton, A gyilkos szabad (Katona József: Bánk bán) , Forrás, 48 (2016), 11. szám, 17–26.
