Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gyenesei József: A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben
114 Gyenesei József A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben 1918 őszén a lakosság az ország szinte valamennyi településén, saját jól felfogott érdekében, önként részt vállalt a háborús összeomlás nyomán felbomlott közrend helyreállításában. A békésebb állapotok megteremtésében, illetve fenntartásában a meggyengült karhatalmi erők mellett a háborús évek elején már életre hívott és ekkor újra megszervezett polgárőrség, valamint az újonnan megalakított nemzetőrség is közreműködött. Ugyanakkor az 1918–1919-es évek történetét feldolgozó munkákban viszonylag kevés szó esik a fenti alakulatok szerepéről. 1 A két szervezet elhatárolására már elöljáróban érdemes néhány szót fordítani, hiszen ez még a kortársak számára sem volt mindig egyértelmű, amely az alábbi belügyminiszteri táviratból is kiderül: „ Több törvényhatóság és helyhatóság hozzám küldött jelentéséből arról szereztem tudomást, hogy a nemzetőrség és [a] polgárőrség fogalma nem kellően tisztázott. További félreértés elkerülése végett közlöm, hogy a nemzetőrség hadügyminiszter úr hatósága alá tartozó, az egész országra kiterjedő katonai karhatalmi szervezet. [A] polgárőrség ellenben [a] helyi közrend fenntartására hivatott polgári testület, melynek megalakításáról minden egyes helyhatóság maga gondoskodik. ” 2 Jelen írásban a nemzetőrség kecskeméti egységeinek létrejöttéről, tevékenységéről és annak megítéléséről igyekszem viszonylag teljes képet alkotni a levéltári doku mentumok alapján. Mindezt azonban nagyban megnehezíti, hogy a kecskeméti nemzetőrségnek külön iratanyaga nem maradt fenn a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban. A testület megalakulására, szervezetére, ellátott feladataira vonatkozó iratok a Kecskeméti Nemzeti Tanács, illetve a polgármesteri elnöki iratok között lelhetők fel szétszórtan. Ezek közül többet is szinte teljes terjedelmében szerepeltetek az alábbiakban, némileg forrásközlő jelleget is adva a tanulmánynak. A szóban forgó források rövid tartalmi átírása a szöveg dinamikája szempontjából nyilvánvalóan szerencsésebb lett volna, ugyanakkor a korszak hangulata jobban „átüt” az eredeti dokumentumokon keresztül, így azok helyenként „vágás” nélkül kerülnek közlésre. 1 Schönwald Pál: A magyarországi 1918–1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és jogtörténeti kérdései. Budapest, 1969 (a továbbiakban: Schönwald Pál, 1969).; Révész Tamás: Nemzetőrök, polgárőrök, népőrök. A Károlyi-kormány karhatalmi szervei. Rubicon 2015/3. 2 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML) IV. 1910. a. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Elnöki iratok (a továbbiakban: IV. 1910. a.) 1823. eln./1918.
