Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Novák László Ferenc: A pedagógus Arany János
111 teszi jó pénzért; de majd, ha nyilvános intézetbe kell menni a fiúnak censurát adni, akkor fog kitünni a különbség. A superintendentiák is erősen mozognak az elveszett »academica promotiok« mellett; az itteni vice püspök tudom, hogy rendeletet bocsátott ki, miszerint a sup.[erintendens, püspök- NLF] nem fogja türni a rectoriák állandositását, mi országszerte divatba jött.” 22 1858-ban Debrecenbe is hívták, de nem mozdult Nagykőrösről, pedig nemcsak a kollégiumhoz, de a városhoz is sok emlék fűzte. Ezen elutasításának okáról Ercsey sógorának írta Szalontára: „csepp kedvem sincs cseberből vederbe szállni, vagy eben gubát cserélni […] Miért tegyem én ki magam a költözködés, a behelyezkedés, újramegszokás alkalmatlanságainak? Saját jobblétem eszközlése végett? S mivel lenne jobb dolgom ott, mint itt? A jövedelem a kiadás egyforma. Vagy hogy az ottani küzdelmekben részt vegyek? Én már küzdeni, akár hol is tört ember vagyok […] Aztán meg mi erkölcsi felelőséggel jár az, nem Debreczenben, hanem Kőrösön tanítani a magyar nyelvet? S mivel az magyarabb vidék, mint ez? ” 23 Arany Jánost nagyon fárasztotta a tanári munka. Tompának írja 1858. nov. 28-án: „minél kevesbet dolgozom, annál több dolgom van, mert a mi eddig könnyű volt, most nagy fáradságba és sok időbe kerül. Igy esik hogy bár iskolai munkán kívül semmit sem csinálok, mégis el mondhatom, hogy igen sok dolgom van, melynek nagy részét teszi […] a lélekölő correctura. Valami 120-140 darab ficzamodott észjárású dolgozatot minden két hétben az utolsó betűig átnézni, az utolsó accentusig kijavítni, nem is oly mulatságos dolog. ..” 1859-ben megválasztották Aranyt a tudományos akadémia tagjává, ezt követően közeli ismerősei, barátai egyre szorgalmazták, hogy hagyja el Nagykőröst, menjen Pestre, az irodalmi élet központjába. Csengery Antal írta neki 1860. június 16-án, hogy „Bajaid nagy része onnan volt eddig, mert olyan dolgokkal foglalkoztál, melyek nem neked valók. Az irodalmi térre vagy te hivatva” . 24 Aranyt ismét a kétségek gyötörték. Tompa Mihály rendre ellenezte Arany távozását Nagykőrösről, kijelentvén: „Te sokkal jellemesebb, talentumosabb ember vagy, mint hogy Pesten boldog és szerencsés lehetnél, bárminő állapotban […] Azt mondja a török: Allah bizonyos men ynyiségű kenyeret tett le az ember számára egy bizonyos helyen, azt a kenyeret meg kell enni. Te még nem etted meg Kőrösön a letett kenyeret; tűrj és maradj! …” 25 Arany mintegy védekezésül írta barátjának, hogy a tanárság igazán nem neki való hivatás: „ Nem voltam ifjakat vezetni való – mikor elfogadtam is , – azóta régi bajom által egészen elnyomorodtam. E folytonos szenvedés, e folytonos érzése annak, hogy az ember hivatásán kívüli helyzetben működik …” – ismerhetjük meg Arany pedagógiai ars poeticáját. Távozásának okát feltárja kedves barátja előtt: „Allah messzebb tette tőlem a »darab kenyeret«. A dolog úgy áll, hogy daczára intéseidnek, pesti lakossá legyek […] Édes barátom, írtam én több ízben, mily kevéssé vagyok itt megelégedve, s mily csüggesztő szinben látom a jövőt […] A baj tudod, nagy részt alanyi, de ehhez most külső kellemetlenségek is látszanak tornyosulni. Az autonom szabad mozgást nálunk ugy kezdik értelmezni, hogy a tanárok nagyobb részét bocsássák el, hozzák vissza a 2-3 tanáros régi rendszert, midőn egy professor mindent tanit: akkor csupa (W-féle) 26 polyhistorok kellenek s én az nem vagyok, de ha volnék s megmarasztanának – sincs kedvem száz féléknek tanítása s hetente 30-40 óra által magamat agyon gyötörni […] a tendentia ilyen […] Első lépés volt erre, kizárni bennünket a consistoriumból [református egyháztanács – NLF], második lesz egy iskola ellenes consistorium összealkotása s úgy a régi lábra zökkentése. Tudd hozzá ehhez régi bajomat –, hogy minél tovább maradok, annál 22 Arany János, 1975. 481–482. 23 Ercsey Sándor, 1883. 130–133. 24 Arany László, 1900II. 185. 25 Novák László, 1982a. 127. 26 Szigeti Warga János, a gimnázium igazgatója, kiváló pedagógus. Ádám Gerzson, 1908.
