Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - Fekete J. József: Halott vajdaságiakat olvasva I–II. (Fenyvesi Ottó: Halott vajdaságiakat olvasva)
122 A Második könyv be bekerült Danilo Kiš, Slavko Matković és Judita Šalgo is, akik ugyan szerb és horvát nyelven alkottak, de származásuk, kötődéseik és magyar nyelvi készségük révén keményen kötődtek a vajdasági magyar irodalomhoz. Kakukktojásnak tűnhet Penavin Olga életének megverselése, hiszen ő nem a művészet, hanem a nyelvészet és a néprajz terén jeleskedett, miközben tanára volt a ma is alkotó vajdasági írók és tudósok zömének. Fenyvesi természetesen nem versel meg teljes életrajzokat, hanem kollázsszerű írásaiban a személy és kora kapcsolatának gócpontjait emeli ki, járja körül asszociációival. A versek sarkalatos pontjainak értelmezéséhez támaszt adnak a költemények előtt álló életrajzi krokik, biográfiai vázlatok, irodalom- és élettörténeti paratextusok. Ezekből a fő- és mellékszövegekből áll össze a két kötetben a halott vajdaságiak arcképcsarnoka. Életek, sorsok, események, művek sorából épült mutatvány, a vajdasági ember létének és sorsának zanzásított bemutatása. Nem párhuzamos irodalomtörténet, hanem költői mű, ami legerősebb pillanataiban nem az alanyt, hanem a szerzőt és poétikai eljárásának mozgatóelveit hozza előtérbe. Első könyv: zEtna–Basiliscus, Zenta, 2009 . Második könyv: zEtna–Basiliscus, Zenta, 2017
