Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - A. Gergely András: AlterNatívumok (Szakralitás, mítosz, kutakodás, megértés)
113 Ez utóbbinak kiváló és méltó elvégzésében segít Glässer Norbert és Zima András közös, impozáns utószava, melyben Löw Immánuel és családja (szintén rabbi édesapja, Löw Lipót hasonképpen míves munkásságára is utalva, kinek régiségtana, zsidó írásbeliségről fogant műve és más opusai, mintegy négy kötetben éppen fia által gondozva közzétett műveinek jelentőségével, továbbá reformhajlandóságú asszimilált értelmiségi attitűdjével is). Kulturális összhatásukban már akként szólnak Löw Immánuel írásai, mint az egyetemes judaisztika terén elismert személyiség a szegedi örökségének közvetítő erejéről áttekintést adó Scheiber Sándor méltatta volt. Közvetítőről, mely a szétszóratott, a nyugat- európaitól a kelet-európaiig „tolmácsra” szoruló kulturális kisebbség egyetemes örökségét segíti megérteni – épp a helyi, szegedi és térségi dimenziók között, aktuális jelentéstérben. Csókkal, simogató vagy szimbolikusan érintő ujjakkal, a modernség mintázatait elfogadó vagy elvető hagyománytudattal, a zsinagógai vitrázsok jelentéshátterét pontosító árnyaltsággal. Olyasfajta varázsok felé tett közelítő lépésekkel, melyeknek mélységi dimenzióit közelíti Glässer föntebb körvonalazott cádik-kötete is. Löw szerepe a szegedi és a magyarországi zsidóság megértésében, küldetésének megismerésében, s a közösség mindenkori szolgálata mint tudományos és szakrális feladategyüttes sugárzik soraiból. Nemcsak „tanulóévei” idején, hanem egész élethosszan képviselte, példásan bizonyította is a szóbeliség és írásbeliség összhangjának, a megfejtések és értelmezések hihetetlen belső rétegzettségének feltárási késztetettségét, s mindemellett e tudások példabeszédszerű átadásának fontosságát is. „Mi vagyunk az Isten szórva-vetése, bennünk takarni be hitének termése. Az Isteneszme, az Egyisten eszméje homályosul el, ha a mi egünk homályba borul. Homály üli meg látóhatárunkat most is. Szervezkedik újból a gyűlölködés ellenünk. Fokozódik ádáz dühe. A meggyarapodott gyűlölet sokakat legyilkolt; a győ- zelmes gyávaság sokakat legyűrt: a gyámoltalan gyengeség tömegeket gyalázott el, hogy megtört rég veszteglő akaratuk és gyökértelen szökevényekké váltak, gyommá, tarackká, gyüvöténnyé idegen mezőn. Meghasonlásban vonaglik lelkük, visszasír hozzánk és most – velünk együtt konskribálják őket. A megmaradottak pedig belé lelkesedtek a zsidó tudatosságba, a tudatos zsidóság átérzésébe, vallomásába” – fogalmazza meg Hozsanna című beszédében. 9 Löw szakrális poétikája és tudományos felülemelkedettsége, nemzetközi rangú ismertsége és elismertsége is épp arra volt jó számára, hogy ne kivételes helyzetet teremtsen magamagának, hanem tanúságot tehessen a kor értelmezést kívánó kérdései között (így példaképpen e közel ötszáz oldalas „beszéd-kötet” Haza című fejezetében I. Ferenc József jelentőségéről és toleranciájáról értekezve, vagy IV. Károly természetéről és viselt dolgairól portrét készítve a tolerancia, könyörület és kegyelem katonát is kötelező mintázatáról, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmából). Ez a vállalásos értelmiségi, lélekvezető és gyülekezeti összhangot kereső tudós ugyanakkor nemcsak a nemzeti történethez viszonyult hódolattal, de értő és érzékeny kritikájával a szegedi közösség szimpátiájáról is vallott, hovatartozását is érzékeltette: „A hatalom félt e messze komorodó ravatal fenséges komorságától. A zsinagóga gyászünnepén jelen volt a megdicsőültnek szelleme: a vallásbeli türelem, a szinte egyetértés, a testvéri szeretet, a honfiúi lelkesedés” (uo. 48–49. old.). Léte és feladata a szegedi zsidóság erősítése lett, karizmatikus különössége pedig a város egy unikális feladat-tudat tükre. Ujjakkal, könnyekkel, és a „Manapság” kihívásainak értelmezéstechnikáival. A kötet látványos címlapja (a tíz méter átmérőjű szegedi zsinagógai üvegkupola égboltösszképe és virágzó mezőinek harmóniája) kifejezetten látványossá varázsolják a szakkönyvet, melynek kivételesen árnyalt precizitású szöveganyagát Hrotkó Larissza végtelenül aprólékos nyelvi-fordítói 9 In Száz beszéd, 1900–1922 . Schwarz Jenő kiadása, Szeged, 253. old. On-line elérhető itt: http:// mtdaportal.extra.hu/books/low_immanuel_szaz_beszed.pdf
