Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Péterné Fehér Mária: „Üdvözlégy Császárunk!” (Ferenc József két látogatása Kecskeméten)
135 egészét megváltotta Kecskemét, és folyamodott a szabad királyi városi jogért a királyhoz. A helyszínen tartandó előzetes munkálatok megtételéhez 1847-ben ki is nevezték a királyi biztost Dubraviczky Simon helytartótanácsos személyében. Mielőtt azonban a királyi biztos működését megkezdhette volna, kitört 1848 márciusában a forradalom. A szabadságharc leverését követően lehetősége sem volt Kecskemétnek ügye lezárására. Az önkényuralom időszakában Ferenc József nem hívta össze a magyar országgyűlést (egészen 1861-ig), amely a város jogállásáról dönthetett volna, és Ferenc József nem volt koronázott királya Magyarországnak (1867-ig). Kecskemét maga is bizonytalan volt a kapott jogot illetően, hogy a jövőben milyen címet is használhat hivatalos pecsétjén. (Tanácstalanságát elősegítette, hogy a hírlapokban arról olvashattak, hogy nem királyi, hanem „önálló város” elnevezés a jogos.) A városi tanács 1857. június 2-án tartott ülésén utasította a polgármestert, személyesen keresse meg br. Augusz Antalt, s kérje meg, hogy a városi közönséget kellőleg világosítsa fel a cím használatáról. 87 Még ugyanezen az ülésen megjelent Rózsahegyi megyefőnök, és kifejezte örömét afelett, hogy „ Kecskemét mostantól fogva »önálló várossá« felemeltetett” . Egyúttal pedig arra biztatta a város elöljáróit, hogy „… szakadatlan előre törekedve azon rangot iparkodjék elérni, miszerint a többi magyarországi királyi városokkal a versenyt minden időben kiállhassa” . 88 Ezen kijelentés nem nyugtatta meg kellőleg a város vezetőit, és Hajagos Illés polgármester a kiküldetésének eleget téve felkereste br. Augusz Antalt, akitől azt a választ kapta, hogy „ Kecskemét Ő Felségének saját kézirata folytán, mely által Kecskemét Mező város várossá emeltetett, mindazon előnyökkel, jogokkal és kiváltságokkal bír, melyekkel a minden többi szabad királyi városok bírnak, melyek alól csak a magas helytartóság székhelyi [székhelyű] sz. kir. városok vétetnek ki, esnek magasabb fokozatú hivatás alá, és hogy az »önálló város« elnevezés a majdani községi szervezetben előforduló ily nemű városok felöli ferde fogalomból történt a hírlapokban, s addig még a község szervezeti törvények szembesítve életbe nem lépnek, valamely kiváló jelentőséggel nem bírnak ” . Kijelentette továbbá a helytartósági alelnök – Hajagos Illés jelentése szerint –, hogy „… Kecskemét város a sz. kir. városi czímmel kérdésen kívül élhet s a szabad királyi város jogi és kiváltságainak élvezetébe lépett, ami az e tárgybani további eseményeket illeti, minő Kecskemét városnak a többi sz. kir. városok sorába leendő tettleges igtatása stb. ezekre nézve be kell várni a magas belügyministérium további intézkedéseit ” . A város egyetemes tanácsa örömmel nyugtázta a polgármester jelentését, és utasította a hivatalokat, hogy minden levelükön, felterjesztésükön, feliratukon a szabad királyi városi címet ettől kezdve használják. 89 De facto – a tartalmát illetően – megkapta a címet Kecskemét, de továbbra is a megyei hatóság alá tartozott, igaz, a szolgabíróság megszűnt közte és a megyehatóság között, ugyanakkor nem levelezhetett közvetlenül a kormányszervekkel, és nem intézkedhetett teljes 87 MNL BKML IV. 1609/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1857. I. kötet 233. sz. 88 MNL BKML IV. 1609/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1857. I. kötet 234. sz. 89 MNL BKML IV. 1609/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1857. I. kötet 247. sz.
