Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Péterné Fehér Mária: „Üdvözlégy Császárunk!” (Ferenc József két látogatása Kecskeméten)
123 katonaság létszáma ekkor 856 fő volt, a csendőrség 20 fővel állomásozott itt.) A császári pár első gyermekének, Zsófia főhercegnőnek születésekor (1855) elhatározta a város a koldulás eltörlését és a polgári kórház részére egy új épület emelését. Ezen a napon minden koldus 1 font húst, 1 meszely bort és kenyeret kapott. 1856. szeptember 26-án Ferenc József Cegléden összpontosított katonai hadgyakorlat megtekintésére érkezett Magyarországra. Megengedték, hogy a környékbeli településekről küldöttségek járuljanak elé. Kecskemétről 956 fős küldöttség (a városi tisztikar tagjai, gazdálkodók és iparosok nagy számban) különvonaton utazott „hűséges hódolatát” kifejezni Ceglédre. Ezenfelül 50 fős lovas bandérium tisztelgett a város képviseletében az uralkodó előtt. 39 Újabb hódolattételre 1857-ben nyílt alkalma Kecskemét városnak és a kecskemétieknek, amikor Ferenc József második országos körútja során ismét útba ejtette Kecskemétet. Előkészületek a császári pár fogadására Kecskemét Város Tanácsa 1857. február 29-i ülésén tárgyalt először Ferenc József és ifjú hitvese magyarországi, konkrétan pedig kecskeméti látogatásáról. Egy bizottságot választottak a fogadás megszervezésére, az előkészületek megtételére (csakúgy, mint 1852-ben). Rögtön e bizottság feladatává tették egy forgatókönyv kidolgozását a teendőkre vonatkozóan. A bizottság elnökévé most is Hajagos Illés polgármestert nevezték ki. 40 A fogadás tervezetét a március 23-án tartott ülésen mutatta be a tanácsnak a polgármester, melyet kisebb módosításokkal elfogadtak. Ebben többek között szerepelt, hogy díszlövéssel tudatják a császári pár érkezését a lakossággal, a vasútállomáson – mivel vasúton érkezik Kecskemétre a császári pár és kísérete – kocsik várják a felségeket (erre a célra díszes hintó beszerzéséről határoztak), a Kőrösi utca elején diadalívet állítanak fel, a kőrösi utcai lakosokat felszólítják, hogy házaikat „tisztogassák be” , zászlókkal díszítsék. „ Az egész Kőrösi útcza zöld fűvel behintendő!” – szerepelt a tervezetben. 41 A nagytemplom környékét téglával 39 Felhívást intéztek a város lakói, az egyházak, a céhek részére, hogy aki részt kíván venni a tisztelgő látogatáson, jelentkezzen. Tizedenként írták össze a jelentkezőket. Az egyházak és a különböző céhek is beküldték a részt venni kívánók névsorát. Az izraelita egyházközségből több mint 70 fő jelentkezett. Az iparosok közül: ácsok, kőművesek tizenheten, szűcsök tizenkilencen képviselték céhüket. MNL BKML IV. 1615 Kecskemét város polgármesterének iratai. 267/1856. sz. irat. 40 MNL BKML Tanácsülési jegyzőkönyv. 1857. március 23. – 129. pont. 41 Ezt nevezte később a kecskeméti népnyelv „császáraszfaltnak”. Szabó Kálmán: A „hírös város” anekdotakincse című gyűjteményében olvashatjuk a következőket. „ A szabadságharc leveretése után országos körútja alkalmával Kecskemétre is ellátogatott a császár. Nem valami díszes külseje volt akkor még a városnak, de az elöljáróság annak gondolatára rémült meg főként, hogy a fölséges császár miként evickél majd be a Nagykőrösi utca sártengerén át a városba. Hanem aztán mentő gondolatuk támadt. Ami szekeret csak elő tudtak teremteni, kiküldték az erdőre gallyért, rőzséért. Ezzel borították be a császár útját, s tetejére pedig homokot szórtak. Sehol nem volt a császár kocsijának ilyen kellemes, rugalmas útja. Ezt nevezték el aztán császáraszfaltnak, de nem a maga idejében, hanem évek múltán, amikor az utcát csatornázták, s majd ölnyi mélységben ráakadtak a rőzsének a feneketlen sárba süllyedt maradványaira. ” Idézett mű: Kecskemét, 1935. 34. oldal.
