Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Péterné Fehér Mária: „Üdvözlégy Császárunk!” (Ferenc József két látogatása Kecskeméten)
113 Az új megyefőnök, Horváth Mihály 1851 májusától lakott Kecskeméten. Mivel elhelyezésével nem volt megelégedve, a tanács döntése alapján októberben átalakították maga és hivatala számára a korábbi Arany Sas vendégfogadót. 7 (Ettől kezdve 1861-ig itt székelt Pest-Solt megye hatósága.) 1851. július 16-án a megyefőnök a városból 1849-ben eltávozott Hajagos Illést nevezte ki Kecskemét polgármesterévé. Nem volt könnyű dolga. Az új hatalom minden rezdülését figyelte a magyarságnak. 1851 októberétől 14 naponként kellett jelentést tenni a nép hangulatáról, havonként az adózásról, a közbiztonságról, az egészségügy állapotáról. Az 1850-es évek elején a visszavonultság, a hallgatás volt a lakosság legjellemzőbb életformája. 8 A hallgatáson túl azonban sokan hűek maradtak a forradalom és levert szabadságharc eszméihez. Rajongók, ábrándozók, végsőkig elkeseredettek fanatikus módon várták a forradalmi emigránsok visszatérését. A forradalomra emlékeztető tárgyakat, holmikat viseltek: láncokat, karpereceket, a forradalom vezéralakjait ábrázoló selyemkendőcskéket, fekete kalapot széles, lelógó szalagokkal, amelyek jelentését csak a beavatottak tudták. A megyefőnök politikai tartalmat sejtett mögötte, ezért elrendelte a szalagok betiltását, a rendelkezés áthágóinak megfenyítését. 9 1851 októberében, Albrecht főherceg Magyarország polgári és katonai teljhatalmú helytartójává történt kinevezése alkalmából Kecskemét több Pest megyei településsel együtt küldöttséggel képviseltette magát Cegléden, a tisztelgő látogatáson. Más téren is iparkodott kimutatni Kecskemét vezetése lojalitását az új rend irányába. A város előrelátó vezetői idejében gondoskodtak egy Ferenc Józsefet ábrázoló portré beszerzéséről. 1851. december 22-én a tanács Búza Kiss Mihály akkori jegyzőt bízta meg, hogy vásároljon egy portrét az ifjú császárról. A főjegyző Wagner József pesti „műárustól” 160 pengőforintért vett is egy életnagyságú arcképet. A képet nem csak egyszerűen fel akarták tenni a falra, hanem ünnepélyes keretek között, „felejthetetlen” ankéttal egybekötve falra helyezni. December 29-én a tanács tagjai felkérték Hajagos Illés polgármestert az ünnepi beszéd majdani megtartására. 10 Az ünnepélyt január 11-re tervezték, amelyre a megyefőnököt, a kormányzata alá tartozó hivatalnokokat, a városban állomásozó cs. kir. ezred tisztikarát, az egyházak lelkészeit, a tanács összes személyzetét és a bizalmi férfiak közül néhányat kívántak meghívni. A polgármester január adókba tartoztak a földadó, házadó, személyes kereseti és jövedelemadó.) MNL BKML IV. 1609/m Kecskemét Város Tanácsának iratai. Összeírások 1850. 1. d. 7 Az épület a mai Piarista Gimnázium épületével szemben volt, később Cserepesnek is nevezte a népnyelv. 8 Ugyancsak 1851-től a főhatóság jelentést várt a szabadságharcban részt vett, ezért elítélt, de kegyelmet nyert személyekről. Csak három személyről tudott jelenteni a polgármester. Karika Jánosról, aki itthon élt, Simonyi Jánosról, aki gyalui pusztabeli birtokán húzódott meg. Mindketten 1848-ban népképviseleti alapon megválasztott országgyűlési követei voltak Kecskemétnek, valamint Bogner Ferdinándról, aki császári őrmesterből lett honvéd százados, a haditörvényszék ötévi várfogságra ítélte, de Haynau megkegyelmezett neki, ekkor itt Kecskeméten, felesége szülőhelyén telepedett le. 9 Pest Megyei Levéltár (továbbiakban PML) IV. 156/a Kecskeméti Megyefőnökség és Pest-Solt cs. kir. Megyehatóság iratai. Megyefőnöki elnöki iratok 38/1852. sz. irat. 10 MNL BKML IV. 1609/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1851. III. kötet 958–959. p.
