Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
177 A gyűlés végeztével Kecskemét Város Forradalmi Bizottsága 16 tagból álló elnökséget (intézőbizottságot) választott. Elnöke Tóth László lett, az egyik alelnök Bognár Ferenc, a másik pedig valószínűleg Nagy Sándor. 35 Az ő javaslatukra azonnal elosztották az intézőbizottság tagjai között a különböző feladatokat, lényegében megtartva a tanácsi tagolódást, de megszüntetve a begyűjtési osztályt. Felállították a nemzetőrséget, felfegyverezték az AKK, a gépgyár és a lakatosipari vállalat munkástanácsai által felállított gyárőrségeket. A repülőtér katonai tanácsának ülésén merült fel, hogy Kecskeméten is létre kellene hozni egy rádióállomást. Felvették a kapcsolatot a Kecskeméti Katona József Színház Forradalmi Tanácsával, amely Temes Gábort, Sárosi Gábort és Veszprémi Lászlót nevezte ki bemondónak. Az adó a parancsnoksági épületben Szabad Katona József Rádió néven 1956. október 31-én 17-18 órától működött november 3-án este 20 óráig. Összeköttetésben álltak a győri rádióval és más adókkal, valamint a Dunántúli Nemzeti Tanáccsal. Más rádióktól, a sajtóból, az MTI kecskeméti kirendeltségétől, lemezekről vettek át és adtak le műsorokat. A szerkesztőség tagjai katonatisztek voltak és egy újságíró. Az írott sajtó is igyekezett megfelelni a változásoknak, a Népújság felvette a Petőfi Népe nevet, ellenőrzése kikerült a párt kezéből, az ideiglenes megyei nemzeti bizottság lapja lett. A szerkesztőség munkástanácsa vezércikkben kötelezte magát arra, hogy az őszinteség és az igazság lapját adják az olvasók kezébe, hogy soha többé nem fognak hazugságokat, rágalmakat leírni. November 1-jén ülést tartott Kecskeméten a városi forradalmi bizottság, ahol a sztrájkról, a tanítás megindításáról és a szénhiányról folyt vita. A parasztság képviselői a sztrájk abbahagyását kérték, Nagy Sándor viszont annak részleges folytatása mellett állt ki. Nagy Sándor intézkedett élelmiszer és tüzelő forgalomba hozataláról, a vállalatvezetőkkel pedig a közellátás helyzetét elemezte. Felmérték a készleteket, felszólították a kereskedőket, hogy jelentsék be árukészleteiket. A megjelentek hangoztatták, hogy nem ismerik el legitim szervezetnek a megyei nemzeti bizottságot, mert az nem a városok, járások küldötteiből jött létre. Délután szovjet küldöttség érkezett a városházára, ahol már csak Nagy Sándor tartózkodott, akit 18 órára a biztonságról és a kiürítésről szóló megbeszélésre hívtak a szovjet parancsnokságra. A tárgyaláson Nagy Sándor mellett katonatisztek, valamint a fegyveres harcosok képviselőjeként Bognár Ferenc vett részt. Megállapodtak a közös járőrözésben, továbbá abban, hogy a szovjet katonák ugyanúgy vásárolhatnak élelmet, mint bárki más, és hogy a magyar vezetők igyekeznek fékezni a lakosság szovjetellenességét. A szovjetek megígérték, hogy a használatukban lévő lakásokat majd visszaadják, de figyelmeztettek arra, hogy az azokba önkényesen beköltözőket kilakoltatják. Megtámadtatásuk esetén a forradalmi bizottság megtizedelésével és a város rommá lövésével fenyegetőztek. A megállapodás aláírását másnapra halasztották, erre azonban nem került sor. 36 Ezen a napon vették őrizetbe Kecskeméten az ávósokat. Délelőtt a megyei ügyészség forradalmi tanácsától Karácsonyi István ügyész vezetésével küldött35 BKMÖL – XXV. 30. B 1055/1957. Nagy Sándor pere. 36 BKMÖL – XXV. 30. B 1055/1957. Nagy Sándor pere.
