Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
170 nak kérdését. Erre nekünk választ kell adni a dolgozóknak, és erre jelen pillanatban nem tudunk megfelelő választ adni. Fel kell vetni a tanácsadók problémáját, és azok anyagi ellátottságának problémáját, ami meg kell mondani, Kecskeméten igen nagy visszahatást vált ki. Ezt nagyon elvtársiasan a KV a szovjet elvtársaknak vesse fel.” Még október 20-án 17 órakor Szilágyi József, a Nagy Imre körül csoportosuló kommunisták egyike Kecskeméten tárgyalt Dallos Ferenccel, a megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetőjével. Szilágyi Józsefet Buda Gábor hívta meg Kecskemétre, mivel értelmiségi gyűlést akartak tartani a rákosizmus elleni harc kiterjesztése jegyében, és ennek előkészítését beszélték meg. A kecskemétiek egy előadó és egy író fellépésének megszervezését kérték vendégüktől. A megbeszélésen részt vett Dallos Ferenc, Varga Jenő, Mohácsi Károly, Szelepcsényi Imre és Buda Gábor. Szilágyi József előadásában elmondta, hogy a sztálinista elemeket el kell távolítani a közéletből, és hangoztatta, hogy nem kell félni a tömegektől és az esetleges tüntetésektől. 23 A forradalom és a szabadságharc eseményei Kecskemét jelentős katonai központ is volt ebben az időszakban, és a forradalom alatti eseményekben is jelentős szerepet játszott a Magyar Néphadsereg. Kecskeméten állomásozott a 3. hadtest parancsnoksága és több alakulata. További egységei a megye számos településén helyezkedett el. 24 A hadtest egy délről jövő jugoszláv támadás kivédésére készült fel. Ez a doktrína a jugoszláv kapcsolatok javulása miatt érvényét vesztette, a déli védelmi vonalakat éppen ekkoriban számolták fel, a határ menti területeket pedig visszaadták a mezőgazdaságnak. 25 A 3. hadtest kötelékébe három hadosztály tartozott, megközelítően 30 000 fővel, ami igen jelentős katonai erőt jelentett. Minden fegyvernem képviseltette magát benne, kivéve a légierőt. Ez sem hiányzott azonban Kecskemétről, ugyanis az itteni repülőtéren állomásozott a 66. vadászrepülő hadosztály parancsnoksága, és ennek alárendeltségében a 62. vadászrepülő-ezred. Kecskeméten jelentős számú szovjet haderő is volt. Még a jugoszlávokkal való konfrontáció idején a szovjetek egy hadosztályt telepítettek ide, mégpedig Rákosi Mátyás kifejezett kérésére. A szovjet vezetés is felkészült egy esetleges krízishelyzetre. Ám míg Lengyelországban, amely stratégiai okokból fontosabb volt a Szovjetunió számára, inkább a politikai eszközöket részesítették előnyben, addig a magyar válságot katonai eszközökkel akarták megoldani. Október 23-án 20 órakor a szovjet csapatoknál riadókészültséget rendeltek el. Romániából az önálló gépesített hadsereg egy gépesített hadosztálya érkezett, melynek feladata Magyarország déli területeinek ellenőrzése, Szeged és Kecskemét elfoglalása volt. Ez október 24-én délelőtt érte el Kecskemétet. A szovjet csapatok vidéken nem avatkoztak 23 MNL–BKML–XXXV 36. f. 1. cs. 59. ő. e. 24 Kahler Frigyes – M. Kiss Sándor: Az erőszakszervezetek és a forradalom . VIII. Gyurkó Lajos, aki „szétvert mindent”. in: Kortárs, 1996/8. 76–93. p. 25 Sortüzek – 1956, III. jelentés, 5 – 10. pp.
