Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Tóth László politikai és közéleti szerepvállalásai
162 22-én írta alá a pártközi megállapodást arról, hogy az SZDP mely tisztségekből, mikor hívja vissza, illetve bocsátja el a tagjait, azokat, akiket nem kívántak átvenni az újonnan megalakuló Magyar Dolgozók Pártjába (MDP). Ennek a megállapodásnak eshetett „áldozatául” Tóth László polgármester is. A kecskeméti törvényhatósági bizottság 1948. március 31-én döntött Tóth László nyugdíjazásáról, mivel nem lépett be az MKP-be. A polgármestert 1948. május 1-jétől helyezték nyugállományba, 369,90 Ft nyugdíjjal. 46 Tóth László nyugdíjazása után a Magyar Függetlenségi Népfront (1954 október végétől Hazafias Népfront) megyei bizottságának az alelnöke, majd elnöke lett. Az 1956-os forradalom kirobbanása után, 1956. október 29-i ülésén a Bács- Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága igyekezett a megyei események élére állni, támogatásukról biztosították az újonnan létrejött forradalmi szerveket, a munkástanácsokat, a nemzetőrségeket és a nemzeti bizottságokat is. A megyei tanács vezetőinek az volt a célja, hogy kommunistákkal töltsék fel ezeket a forradalmi szerveket, és ellenőrzésük alá vonják őket. A Hazafias Népfront (HNF) megyei elnöksége ekkor döntött a megyei nemzeti bizottság felállításáról is. A kecskeméti városházán megbeszélést tartott a helyi vezetés, melyen Tóth László is részt vett, ezen elhatározták a HNF kibővítését „pártonkívüliekkel, az üzemek küldötteivel, vagyis egy városi forradalmi bizottság létrehozását”. 47 Kecskemét város ideiglenes nemzeti bizottságát is a kommunista pártvezetés igyekezett megszervezni, de az intézmények, üzemek – október 31-én a városháza dísztermében összegyűlt – képviselői háttérbe szorították őket. A meghívottakon túl nagy számban jelentek meg a forradalmi események szervezői, aktív résztvevői is, így sikerült a korábbi, keményvonalas vezetőket háttérbe szorítani. Tóth László szólalt fel először, aki elmondta, hogy a népfront megbízásából hívták össze a gyűlést, majd a józanság megőrzésére, a rendbontás és önbíráskodás elkerülésére hívta fel a figyelmet. Kecskemét Város Forradalmi Bizottsága 48 tagú lett, Tóth László előterjesztésére a város területét négy részre osztották, és mindegyik terület választott négy-négy képviselőt a munkások, a parasztok és az értelmiségiek közül. A megválasztott bizottság 16 fős intézőbizottságot választott, melynek elnöke Tóth László lett, tehát a legmagasabb szintű városi forradalmi szerv élére került. 48 Ekkor is Tóth László lett az a személy, aki kompromisszumos jelöltként a többség számára elfogadható vezetőnek számított. A forradalom leverését követően, 1956. november 7-én Tóth László megbízást kapott a városi tanácselnök-helyettesi pozícióra, ahol az oktatási, kulturális, népművelési, sport- és egészségügyi területet bízták rá. 1958 februárjáig töltötte be ezt a tisztséget. Egyelőre nincs megnyugtató, pontos válaszom arra, hogy a városi forradalmi szerv elnökét miért nem vonták felelősségre a forradalom leverése után, hanem még pozícióba is helyezték. Iványosi-Szabó Tibor szerint ennek a következő oka volt: „ Tóth Lászlót 1956 után hívták meg tanácselnök-helyettesnek, igazán komoly szerephez nem jutott. Inkább csak cégérnek használták, hogy mutassák, 46 MNL BKML IV. 1903/a. 47 Orgoványi 1999, 202. 48 Orgoványi 1999, 222–224.
