Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
147 leendő telepes családok férfitagjai dolgoztak napszámban. (Ez a telepesek kérésére történt így, lakóhelyükön ugyanis nem találtak volna munkát, ezért kérték a várost, hogy már áttelepülésüket megelőzően is biztosítsanak számukra munkalehetőséget.) 45 Mindszent és környékéről 52, Szegvárról és Kistelekről 26-26 család jelentkezett, összesen kb. 500 személy. A vágójárási telepre (Miklóstelep szomszédságában) a mindszentieket, a ballószögi telepre pedig a szegváriakat és a kistelekieket költöztették. A telepesek számára a költözéskor felmerülő útiköltség és szállítási díj előteremtése is gondot okozott. Mivel a város a velük kötött szerződés értelmében kötelezve volt a beköltözéskor felmerülő vasúti szállítási és utazási költségek biztosítására, a polgármester kérvénnyel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, aki féláron való utazást engedélyezett a költözködőknek. 46 A telepesek első két éve próbaidő volt, a házat és földet csak ideiglenesen használták, nevüket is csak két év után jegyezték be a telekkönyvbe. A két év próbaidő alatt a város megismerte a telepesek erkölcsi magaviseletét, és a telepes is megismerte a helyi viszonyokat, s mire állandósították őket tulajdonukban, akkorra azt termőképes állapotba hozhatták. A városi tanács a próbaidőn belül elbocsátotta, és másokkal helyettesítette azokat a munkásokat, akik a szerződésben foglaltaknak valamilyen ponton nem feleltek meg. 47 A beilleszkedni nem tudó vagy nem akaró, rossz magaviseletű személyeket eltelepítették, az üres helyeket meghirdették, és másokat hoztak helyettük. A város az elültetendő szőlővesszők és gyümölcsfaoltványok biztosításán túl kötelezte magát arra, hogy elegendő közkutat létesít, és az utak fásításáról gondoskodik. A telepesek a vállalt kötelességük, vagyis földjük meghatározott módon való művelésbe vétele mellett szabadon vállalhattak munkát. Mindkét telep lakosai könnyedén találhattak munkát a közeli birtokokon vagy a városban. Többnyire napszámba jártak vagy konvenciós cselédnek szegődtek el. Emellett a saját földjükön termesztett szőlőből, gyümölcsből, a nevelt jószágból jutottak keresethez. A törlesztőrészleteket a város igen alacsonyan állapította meg, úgy, hogy azt mindenkor ki tudják fizetni a legszegényebb munkások is. Az adatközlő 48 elmon45 MNL BKML IV. 1910/c 5119/1931 (3429/1902) 1902 áprilisától vannak olyan bérlisták, melyen a szegvári, mindszenti telepesek részére kifizetett béreket sorolják fel (terület elegyengetésénél, hordási munkákban vettek részt). A munkában résztvevők száma nagyon változó volt, míg áprilisban 27 mindszenti férfi és 99 szegvári dolgozott 10-28 napot, addig júniusban, júliusban voltak olyan hetek, amikor csak 3-4, vagy épp ellenkezőleg, 40 férfi szerepel a listán. MNL BKML IV. 1908/b, 5119/1931 (I.6052/1901), 10757/902. 46 A telepesek a hurcolkodásra a várostól kölcsönt vehettek fel, melyet évi 5%-os kamat mellett kellett visszafizetniük. MNL BKML IV. 1910/a, 131/1902, MNL BKML 1908/b, 5119/1931 (I.6052/1901), 18747/902. 47 MNL BKML IV. 1908/b, 5119/1931 (I.6052/1901) 48 Siska Istvánné (szül. 1921). Anyósa édesapja az első telepesek között érkezett. Anyósa egy megüresedett helyre költözött át ide három gyermekével, az apja és testvérei után. Az útiköltségét a város fizette. Később nősülni készülő fiától megkívánta, hogy az Szegvárról házasodjon. Így került az adatközlő 1942-ben a faluba.
