Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
137 Sági Norberta Új falvak születése Kecskemét határában A 18. század elején Kecskemét óriási kiterjedésű pusztaság közepén feküdt. „Az utazók a Pesttől Szegedig terjedő vidékről azt írják, hogy félnapi járóföldre is elmehet az ember, míg lakott helyre talál. Igazi puszta ez, melynek egyhangúságát csak egy-egy kútágas, gulyák és ménesek sokasága szakít meg.” 1 A Jászkunság megváltakozását követően a város elesett a kun puszták bérlésétől. Ez egy olyan új helyzetet teremtett, melyben a városvezetőség és a lakosság az alkalmazkodási képességéről tett tanúbizonyságot. 2 Közös céljukká vált, hogy a város földesuraitól maguk is megváltakozzanak, a szabad királyi városi címet elnyerjék, valamint hogy a növekvő lakosság földéhségét egyre nagyobb és újabb tartós bérletek megszerzésével csillapítsák, biztosítsák a gazdálkodáshoz szükséges földterületet. Ez utóbbi szándék a 19. század végén, Lestár Péter és Kada Elek városgazdálkodási politikájában is megmutatkozott. A földigények kielégítésével párhuzamosan és azt követően a földek megműveléséhez szükséges munkásokat is biztosítaniuk kellett. Jelen tanulmány a korszak néhány jellegzetes momentumát, majd munkástelepítéseket, a munkástelepek létrehozásának körülményeit mutatja be. Lestár Pétert 1880-ban választották polgármesterré. 3 A város pénzügyeinek rendezése mellett a város fejlesztésében szerzett nagy nevet magának, az ő nevéhez fűződik a városrendezési terv előkészítése. Polgármestersége idején bontakozhatott ki a város területén a szőlőtermesztés, s alakult meg a 200 holdas szőlőtelep (Miklóstelep), épült meg – szőlőföldnek való homok eladásából – a színház és a városháza. Helyiérdekű vasútvonalak (Kecskemét–Fülöpszállás, Kecskemét–Tiszaug) létesítését követően a vidék bekapcsolódhatott a város kereskedelmébe. 4 A halála után, 1897-ben polgármesterré választott Kada Elek 5 méltó utóda volt a városvezetői székben. 1 Szüts Györgyi 1938: 1. 2 Vö: Szilágyi Zsolt 2016. A szerző Kecskemét alkalmazkodásának történeti sajátosságait vizsgálja. Úgy véli, azt érdemes vizsgálni, hogy az adott település történelme során miként alkalmazkodott a változó körülményekhez, vajon a változásokra adott válaszai előnyére vagy hátrányára szolgáltak-e. 3 Lestár Péter (1819–1896) kecskeméti származású volt, Pozsonyban végzett jogot. Hivatalnokként, majd ügyvédként dolgozott. Az ő javaslatára alakult meg Kecskeméten a Takarékpénztár Egyesület, melynek előbb igazgatósági elnöke, majd igazgatója volt. Ő építtette fel a Takarékpénztár épületét is. 1867-től haláláig a város közügyeit irányító képviselő-testület tagja volt. Bővebben: Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona 1992: 166–167. 4 1853-ban nyitották meg a Cegléd–Kecskemét, 1854-ben a Kecskemét–Szeged vasútvonalat. 1895- ben megépült a fülöpszállási, 1896-ban a tiszaugi, majd 1905-ben a lajosmizsei vonal. Kecskemét vasútjairól lásd Horváth Ferenc 1995. 5 Kada Elek (1852–1913) szintén kecskeméti családban született. A pozsonyi jogakadémia elvégzése után Pesten joggyakornok, később két cikluson keresztül Kecskemét országgyűlési képviselője volt.
