Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Kecskemét, a Három Város gyöngyszeme
97 tes panelházakból, épülettömbökből álló lakónegyedek, „városok” révén, hanem a központban is. Felépült a lerombolt, impozáns szecessziós katolikus bérház helyén a Lordok-házának nevezett, környezetidegen szalagház (éppen 1968-ban, Kecskemétnek – Nagykőrössel és Cegléddel együtt – városként is történt okleveles említésének 600. évfordulóján). Közelében, éppen a római katolikus egyház klasszicista jellegű parókiája szomszédságában, a stílusában éppen nem odaillő Aranyhomok Szálloda. A későbbiek során meghatározó építmény lett a látképben a megyeháza és pártközpont, művelődési központ hatalmas épülettömbjével kiegészülve, a Halasi út elején, a hagyományos és stílusos épületeik lebontásával a Lilaház, majd a Horváth Döme és Petőfi út környékén a többemeletes, telepszerű tömbházépítkezés. Megjelentek a nagy áruházak épülettömbjei, mint az Alföld Áruház, Domus, Univer – de sajnálatosnak mondhatóan a hagyományos városképet megbontó OTP-s háztömb az impozáns, szecessziós zsinagóga oldalában és a mutatós Beretvás Szálló helyén –, s a Nagykőrösi utca elején, a Koháry körúton, éppen a Mende Valér által megálmodott evangélikus bérház mutatós szecessziós épülettömbje környezetében a nyolcvanas évek Centrum Áruháza, mögötte a piac- és vásárcsarnokkal (a műemléki piarista templom és rendház mögötti térségen), de itt idegenül hat a régi egészségügyi intézmény szocreál stílusú, lapos tetős épületegysége is. A városképben jellegzetes építmény, a silótornyos malom helyén emelt Malom bevásárlóközpont, mely legújabb „modern” építészeti jelenség a város központjában. A hatvanas években megszűnt a mezőváros vitalitását, vérkeringését képező piac Kecskemét központjában. A terület funkcióváltozások során ment keresztül. Épült-szépült, parkosodott Kecskemét központja, sugárútja. A megváltozott települési-építészeti viszonyok azonban tovább erősítik, súlypontozzák a város sajátos, európai viszonylatban is különös, mezővárosi eredetű megnyilvánulását, megmutatkozását. Kecskemét – a környező városok viszonylatában is – továbbra is gyöngyszem a térségben. Önmagában, sajátos – hungarikumnak számító – arculatában, látképében őrzi a hagyományos mezővárosi építészet gyönyörű, impozáns emlékeit, ugyanakkor sokemeletes lakótelepei, peremvárosai, villanegyedei, a magas toronyházai, az újabb kor építészeti stílusait képviselő épületek, építmények révén egy hagyományőrző, de mégis egy tetszetős, modern nagyváros képét mutatja, amely vonzóvá teszi nem csak a helyben élők, de különösen az itt jelentős számban megforduló idegenek, külföldiek számára. Irodalom Balla Gergely 1856 Nagykőrösi Krónika . Oklevéltárral kiadták Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Kecskemét Benkó Imre 1930 A Három Város törvényszéke . Az Arany János Társaság Évkönyvei 1929–30. Nagykőrös, 153–164 Erdei Ferenc 1937 Futóhomok . A Duna–Tisza köz földje és népe. Athenaeum, Budapest
