Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Kecskemét, a Három Város gyöngyszeme
94 állt a város szolgálatában, akinek viszonylag jelentős összeg, 16 forint volt az éves járandósága, s emellett – mint a prédikátornak, oskolamesternek – járt neki még „Ket Forint Arra hus, Harom Saýt, 3 Gomollýa, 1 soo […] waszon”. 53 A polgár az igazságszolgáltatásban vett részt, az egyház elöljárói közé is tartozott. A kőrösi magisztrátus számadója feljegyezte 1653-ban, hogy „ Dawid Péterön wőttem Csuszai Szabo Istwan’t az Egy ház elött walo Polgharok kezébőll ki witelejért 1 Tallerokatt” . 54 Csuzai Szabó István 55 valamilyen vétkét eklézsiakövetéssel büntették, de Dávid Péter kiszabadította a delikvenst az egyház emberei kezéből, és ezért a tettéért a városi tanács bírságpénz megfizetésére kötelezte. A mezővárosi dokumentumok nem szólnak tehát a parasztról mint társadalmi kategóriáról, azonban jelzőként, „egyszerű” – mondhatni –, puritán értelmezésben megtalálható. Több XVIII. századi példát ismerünk erre vonatkozóan Nagykőrösről. A városi tanács feljegyezte 1751-ben, hogy „ A’ Város számára négy fejér Hámot varatván tsak parasztossan Korponai Szijjartól által érette fizettem – 56 ½.” 56 A magisztrátus a város kocsijába fogott lovainak csupán egyszerű fehér hámot készíttetett a szíjgyártó mesterrel, s ezért 56,5 dénárt fizetett. A XVIII. század második felében már rendre Kecskemétről hozatott a városi tanács cserépedényeket, köztük kancsókat, a kocsmái részére. Például 1792-ben a kiadások között jegyezték fel, hogy egy „Ketskeméti Korsosnak 100 Paraszt és 20 Zöld kantsókért , a’ mit a’ Bor Biró czéd.[ula] mutatja fizett.[em] 2,40” . A 100 egyszerű, mázatlan cserépedényért és a zöldmázas kancsókért 2 forintot és 40 dénárt fizettek a kecskeméti korsós mesternek. 57 Mint az egyszerűséget kifejező szó, paraszt mellett annak szinonimája, a pór is előfordul. Ugyancsak Kőrösön, 1765-ben a város egyik lakatosmesterének, „H. Tot Gergely Lakatosnak T[ekintetes]. Motsi Ur Házához egy Pór Székre Plehet csinalvan fizettem f. 1.” – könyvelte el a számadóbíró, a város egyik elöljárójának egyszerű, közönségesnek mondható ülőalkalmatossága bádogozási munkájáért. 58 A paraszt sajátos népi terminológiaként „üres”, „vacans” értelemben is megtalálható. Recens adatok alapján ismeretes, hogy Kőrösön a „szőlőhögyben” a tőkék közötti üresen álló földterületet „paraszt”-nak nevezték. Ugyancsak a vákáns (latin vacans – üres) szó is erre vonatkozott. 59 Erre vonatkozóan érdekes adatot említhetünk 1721-ből. A város számadója feljegyezte, hogy „Egy Vácáns Praedicator’k” , azaz olyan református lelkésznek, akinek nem volt parókiája, ezért vándorlásra, álláskeresésre kényszerült, 57 dénár alamizsnát adott, ugyanakkor 53 MNL PML NkV SZK 1635/36. 1–16. pag. 54 MNL PML NkV SZK 1653/54. 261–262. pag. 55 Az illető neve abban a vonatkozásban is érdekes, hogy egyrészt jelzi, a drávaszögi Csuzáról vándorolt ide, másrészt foglalkozása a szabómesterség volt. Vö. Novák László, 1978; Novák László Ferenc, 2015. 56 MNL PML NkV SZK 1751/52. szept. 11. 57 MNL PML NkV SZK 1792/93. máj. 27. 58 MNL PML NkV SZK 1765/66. nov. 3. 59 Novák László Ferenc, 2015.