Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Kecskemét, a Három Város gyöngyszeme
87 A „Három Város” említésére utoljára 1710-ből van adatunk, Nagykőrösről: „M. Gralis Esterhazi Antal Úr ő Excell’k vevén az három váras e’gy hordo Bort fizettünk az árrában Tall . 12. poltr 12.” – jegyezték fel a város kiadását a számadáskönyvben. 31 A kuruc tábornokot a „Három Város” egy hordó borral ajándékozta meg, s annak költségének a Kőrösre eső részét könyvelte el a számadó második bíró. A „Három Város” fogalom a Rákóczi-féle szabadságharc után okafogyottá vált. Az egyes mezővárosok más-más körülmények közé kerültek, önálló életet éltek ugyan, de erőteljes földesúri befolyás alá kerültek, s ennek következtében már egymás támogatására nem is hagyatkozhattak, nem lehetett szükség, nem is kerülhetett sor az összefogásukra. Valójában a Három Város együttműködését a jogi helyzet, földesúri hatalom lehetetlenítette el, ugyanakkor a helyreállt feudális rendi viszonyok között, felettük is, Pest vármegye közvetlen és hatékony joghatóságot gyakorolt Pest-Budáról. 32 Annak ellenére, hogy a Három Város már nem működött együtt, nem támaszkodtak egymásra, a megye ezt a különösnek tartható „mezőváros-konglomerátumot” kezdetben még fontos hatalmi tényezőnek tartotta. Különösen a Rákóczi- szabadságharc bukása utáni években, az átmeneti időszakban, amikor a rendi restauráció még kifejlődő állapotban volt. Például „Becsületes Kecskeméti, Kőrösi, és Czeglédi Bíráknak. Bizodalmas jóakaró Bírák, Tanács és Eskütt Uraméknak. Ajánlom szolgálatomat Kegyelmeteknek …” – írta kurrens levelében Imre János viceispán 1711 júniusában, értesítve őket, hogy a vármegye gyűlést tart „in campo Pestiensis, ad Rákos” . 33 Mint régen, vármegyeháza híján a Rákos patak mezején. A Három Város azonban, mezővárosi fejlődéséből fakadóan továbbra is megőrizte társadalmi, gazdasági sajátosságát, jelentőségét. Mint például a kötetlen, illetve szabad határhasználati – mezeikertes, tanyás – rendszert, az árutermelő földesura szerezte meg, ezért még a XX. század első felében is a Koháryszentlőrinc nevet viselte; Vacs pusztával kapcsolatban egy személyes vonatkozású érdekességet említhetek. Édesapám (Jovanovich- Novák Novák) órásmester volt Irsán (1950-től Albertirsa). Ő mesélte nekem, hogy még a harmincas években, egy alkalommal hintó állt meg a főutcán lévő házunk, az üzlete előtt, és egy úr szállt le róla. Bemutatkozásuk során tudta meg, hogy Coburg herceg jött el hozzá Vacsról, hogy órát vásároljon üzletében. 31 MNL PML NkV SZK 1710/11. 42. pag. 32 A város elöljáróinak mint korábban, az új helyzetben is rendre meg kellett jelennie a vármegyén hivatalos ügyekben, s erről tájékoztat a kőrösi magisztrátus kiadásait könyvelő számadóbírája: 1711- ben „Budara menvén az Uj Birosag alkalmatossagaval viaticumot es discretioval, S más vásárlással kőlt el Tall 12 .” – jegyezte fel. MNL PML NkV SZK 1711/12. 26. pag. 33 Ekkor a Három Város még régi fényében, tekintélyében tündökölt, Cegléd is még egységben, protestáns hegemóniájában gyakorolta autonóm hatalmát, távol állt a földesúri alávetettség réme (a Clarissák 1714-ben igazolták birtokjogukat). Érdekességként említhető, hogy a vármegyei hatalom is még gyenge lábon állt ebben az időben. A Három Város elöljáróit gyűlésre hívták össze, amelyet vármegyeháza nem létezésében Pest városa mellett, Rákos mezején tartottak, mint régen az országgyűléseket, szabad ég alatt. A meghívott három városi elöljárókat arra is kérte az alispán, hogy élelmiszerrel járuljanak a vármegye vendéglátásához: „A Vágókat (már harmadszor intem Kglmeteket, a kik a jobb részről Eökrökbül s a javábul teljenek ki) felhajtani szorgalmatoskodjék Kglmetek és ha mostani Mező Táborban szállott ügyemet valami szép házi kenyerekkel megsegítendi Kglmetek, meg háláló kötelességgel veszem…” – írta körlevelében. Novák László Ferenc, 2015. 75.
