Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Hernády Judit: Koháry István lírai meditációi az emberi élet végéről
70 arra mutatnak, hogy a műben leírt képesség- és erőcsökkenés a közeledő halál képzetét készíti elő: Sok ki mulasokrol mar peldat uehettek, Az halal mergitöl megh rettenhetnetek, Mert atiatok fia eö teöriben eset, Ez csalárd vilaghban kik voltak kedvesek. 20 [Halandó emberek, kik most jelen vadtok…] De vajon a személyes érintettségen túl befolyásolhatta-e még más Koháryt abban, hogy az öregedést tegye meg kötete kiinduló élményévé? Mivel a sztoicizmus etikai vonatkozású tanításai nagy hatással voltak a korszak gondolkozásmódjára, felvethető még bizonyos sztoikus írások inspirációja is. Seneca tesz említést egyik levelében egy bizonyos Bassus nevű barátjáról, akire „nagy, szinte teljes súllyal nehezedik az öregség” . 21 A levél alapvető témája az öregség és a közeli halál viszonya. Bassus alakja a sztoikus ideált testesíti meg, „erős és derűs, lelkileg nem esik össze, bár testi ereje csökken” . 22 Az öregség állapotáról pedig azt írja a filozófus, hogy „a többi halálnemhez fűződhet valami remény” 23 , de reménytelen annak helyzete, „akit az öregkor visz a halál felé” . 24 Felfogásában az emberi élet mulandósága a természet törvényszerű rendjébe illeszkedő tényező: „a természet nem akart ránk más törvényt szabni, mint önmagára: amit megalkotott, szétbontja, s mindent, amit szétbont, újból megalkotja” . 25 Érdekes, hogy a Koháryhoz hasonlóan börtönben raboskodó Wathay Ferenc volt még az, aki külön verset szentelt a vénség témájának. Énekes könyve XVII. versének már kezdősora jól érzékelteti az ellentétes értékelést: „Áldott vénség, vigadj, ne bánkódjál” . 26 Wathay sem önmagában vizsgálta ezt az emberi alapállapotot, hanem személyes szabadulási vágyának keretébe helyezve. A 19 versszakból álló költemény gondolatmenete párhuzamba állítható Koháry alkotásáéval, csak mintegy ellenkező előjellel, a pozitív értékítélet nézőpontjából fogalmazza meg ugyanazokat az állításokat. Wathay azonban nem saját, hanem apósa állapotát verseli meg, ami – érthető okokból – nyilvánvalóan megkönnyítette számára az előnyös aspektus kiemelését. * A ciklus következő versében az öregség immár explicit módon, egyértelműen a halálközelség kiemelt élethelyzeteként jelenítődik meg. Ennek során pedig a már többrétűen – részint képi illusztrációval, részint egy egyénített élet- és sze20 Régi magyar költők tára, XVII. század, 15/A (a továbbiakban: RMKT XVII, 15/A), kiad. Stoll Béla, Budapest , Akamédiai Kiadó, 1992 , 782. 21 Seneca, Prózai művei, I, Budapest, Szenzár Kiadó, 2002, 182. 22 Seneca, i. m. , 182. 23 Seneca, i. m. , 182. 24 Seneca , i. m. , 183. 25 Seneca, i. m. , 184. 26 Wathay Ferenc énekes könyve, II, Budapest, Magyar Helikon, 1976, 99.
