Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 6. szám - Bíró-Balogh Tamás: Baka István könyvtárának dedikált köteteiről
99 Bíró-Balogh Tamás Baka István könyvtárának dedikált köteteiről Az időben hozzánk közelebb élt alkotót könnyebb kutatni, az utána maradt dokumentumok viszonylag nagy száma miatt. (De tény, hogy éppen ez bizonyos értelmezők számára hátrányos is lehet, mert a dokumentumok időnként ellentmondanak a teóriáknak.) Kosztolányi Dezső vagy Radnóti Miklós után – bár mindkettejük hagyatékának jelentős része megsemmisült – még mindig több nyom maradt, mint Balassi után. Balassi magánkönyvtárát ma már nemigen lehetne katalogizálni, de a huszadik századból vannak egészben megmaradt írói könyvtárak, mint Illyés Gyuláé vagy Devecseri Gáboré, melyekről szakszerű katalógus készült, föltüntetve a könyvekbe írt dedikációkat is, Németh László könyvtárából pedig kigyűjtötték a neki szóló dedikációkat, s azokat adták ki könyv alakban. Az időben hozzánk közelebb eső kutatási tárggyal helyzeti előnyünk van, könnyebb megtenni a lépéseket; jelen esetben például csak meg kellett kérnem Baka Tündét, hogy bocsássa rendelkezésemre férje egykori könyvtárának címleírásos katalógusát, illetve a könyvtár dedikált köteteiben szereplő ajánlások másolatát. 1 A könyvtár teljes ismertetésére itt nem vállalkozhatom. Most csupán a Baka Istvánnak szóló dedikációk rövid elemzésére törekedek, és általuk Baka István irodalmi kapcsolathálózatának fölvázolására. Egy írói könyvtár jellegzetes darabjai a dedikált kötetek. Ezeknek mára gyűjtői értékük (így kereskedelmi áruk) is meglehetősen nagy. Egy-egy dedikáció önmagában is érdekes és tanulságos lehet, valójában azonban egy ún. dedikációsorozat lényegesen több információt hordoz, mint az őt alkotó ajánlások összessége. „Az ilyen sorozatok elemzése – írja Lengyel András – az irodalmi élet történeti-szociológiai vizsgálatához szolgáltatnak fölbecsülhetetlen anyagot. A dedikációsorozatok ugyanis megragadhatóvá és értelmezhetővé teszik egy-egy író úgynevezett kapcsolathálójának (network) körét és struktúráját. Az egy adott írótól származó dedikációsorozat elsősorban az író preferenciájáról, az egy adott írónak szóló dedikációk pedig a »címzett« írótársadalmi beágyazottságáról és elfogadottságáról nyújtanak fölvilágosítást. […] Egy-egy ilyen elemzésből így kiderül, hogy egy adott író kikkel, az írók mely körével állott olyan érdemi kapcsolatban, hogy közöttük sor kerülhetett a dedikálás irodalmi rítusára; s kiderül az is, hogy e közösség […] milyen »rejtett hálózatot« mutat.” 2 Mert „a dedikáció: gesztus, az ajánló valamiképpen a maga pozitív viszonyát fejezi ki a címzett iránt. Ez a viszony lehet a barátság, a szeretet eredménye is, de lehet más, pl. szakmai tisztelet, politikai igazodás stb. jele is. 1 Baka Tünde szíves segítségét ezúton is köszönöm. 2 Lengyel András: Gáspár Zoltán irodalmi kapcsolathálózata. Könyvtára dedikált köteteinek történeti-szociológiai elemzése . In: Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok 1 . Szerk.: L. A. Szeged, 1997. 23–48. Írásunkkal a 70 éve született Baka Istvánra emlékezünk (A Szerk.)
