Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 6. szám - Illyés Gyula: Félbe-szerbe III.
34 hangadójának, fegyverforgatójának tekintette. Noha Hrúz Mária magyar szóejtésében az ő füle jól ráérzett még a szlovákos alapzöngékre is. * * * Arany János afféle lélektani teszt is az irodalomkedvelők táborában. Fagyasztó- an kimondott neve a probandus ok arcán mosolyok sorozata után állapodik meg a véglegesben. Móricz Zsigmond, akivel pedig ugyancsak egy bordában szőtték, a kifogásaival késztette az elismerését. * * * Hogy a tehetség első ismérve a szembeszegülés, ez épp Arany eszmélődése idején lett közszólam és közhiedelem. De honnan is ömlött szét Európára? Azokból a többé-kevésbé rangos Hotel Pimodanokból és lupanarokból , ne válogassuk a kellő fordítás szavait: drágább és olcsóbb bordélyházakból, melyekbe a jómódú polgárságból a duzzogó művészet kivonult, látványosan: vagyis remélve, hogy visszacsalogatják. * * * A legsúlyosabb írószobor Magyarországon Aranyé. A hatalmas tömegű ércben s márványban annyi a megfontolt, szabvány-merev, nyomasztó hódolat, repeszti szinte a földet ott az ország legműemléknek-valóbb helyén. Ha szellemként visszajárhatna mázsás tagjai mögé, milyen érzéssel kuporogna vajon benne az a szalontai kis mezétlábas, aki egykor elindult feléje, nyakában az anyja varrta iskolás tarisznyával. És hogy érezné vajon magát abban a hatalmas emlékműben, amelyet saját maga épített az ország szellemi világának legünnepélyesebb terére – ez lehetne a második rozsdás-mosolyú kérdés. A Bolond Istók írója már fölkelt volna a csupa lándzsa vaskerítés márvány karszékéből: irány Debrecen, a kilódítás helye, sőt Nagy-Ida, úti pihenőül. Hátra- hátra nézve, ki követi, a halhatatlanság mezein. Magyarázat a Félbe-szerbe szövegekhez (III.) A Félbe-szerbe most kiadásra fölkínált „csomagja” két, apám által eredetileg külön-külön egybefogott szövegegyütteséből áll: az első tíz bekezdés szövegeit Illyés Gyula a legkülönbözőbb időkben írta, majd egy későbbi időpontban, az itt lévő sorrendben tette egymás mellé, néhány lap felső bal sarkába egyértelműen oda írva az F-Sz betűket. Valószínűleg a hatvanas évek végéről, illetve a hetvenes évekből származnak, hiszen a táj képéről írt mondatban nyilvánvalóan a tihanyi ház teraszáról eléje táruló látványt írja le, ez pedig a fiatal jegenyefákkal csak 1968-ig volt ilyen formán látható, hiszen egy gyors és vad forgószél ez év nyár elején csavarta ki tövestől a délceg jegenyesort. A hozzájuk általam csatolt következő tíz bekezdés egysége ugyancsak a hetvenes évekből való. A lehetségessé váló magyar forradalom természetesen 1956-ra
