Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2018 / 6. szám - Norman Jope: Névtelen tekintetek; Alkonyat (versek – Tarcsay Zoltán fordításai)

27

Jég borítja a járdát és jég szúrja a tüdőket,

a jég sztyeppétől tengerig feszülő sivár tömegét

csak időnkét szakítja meg valami.

Mint bástyák állnak a paneltömbök,

szilárdnak tűnnek, nem úgy, mint Angliában,

katonasorban egymás után, minden oldalon.

A várost torkát szorító jég hatalmából

megszökni talán senki sem álmodik –

koszorújuk fáradt ajkak hideg sóhaja.

Tarcsay Zoltán fordításai