Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 5. szám - Szörényi László: A Daliás idők változatai mint nem a Toldi szerelméhez vezető eposzi kísérletek
106 Szörényi László A Daliás idők változatai mint nem a Toldi szerelmé hez vezető eposzi kísérletek Nehéz volt megfogalmazni ezt a címet, hogy egyrészt tényleg kifejezze azt, amiről szeretnék beszélni, másrészt menekülési utat is hagyjon nekem, ha kiderül, hogy mégsem tudok róla kellő meggyőző erővel beszélni. Ugyanis a Toldi szerelme éppen nem könnyű dió. Noha több balettszínháznyi diótörő is próbálkozott már a feltörésével. Nézzük először is a végső alak, tehát a Toldi szerelme jeligéjét, amely – mint közismert – Ilosvai Selymes Péter Toldi jának a latin mottója: „Quid damnosa juvat sine causa bella cieri? Tutius est regnis perpete pace frui.” 1 („Mit használ ok nélkül kártékony háborúkat indítani? Sokkal biz- tosabb, ha az országok örökös békében virulnak.”) Mindent megpróbáltam évekig, hogy megtaláljam az eredetijét, mert föltételeztem, hogy Ilosvai is szedte valahonnan. Ez azonban nem sikerült; az összes szóba jöhető közmondás- vagy jelesmondás-gyűjtemény cserbenhagy. Azután jött az internet: ebben a formában, tehát disztichonként ott sem található, fő elemei azonban külön-külön megvannak! Az első egy nagyon fontos Cicero-idézet, amelyet Sevillai Szent Izidor őrzött meg, és a De re publica egyik töredéke. Így hangzik: „ illa iniusta bella sunt que sunt sine causa suscepta, nam extra »quam« ulciscendi aut propulsandorum hostium causa bellum geri iustum nullum potest … Nullum bellum justum habetur nisi denunciatum, nisi indictum, nisi de repetitis rebus .” 2 Magyarul így hangzik: „Az igazságtalan háborúk azok, amelyek indítására ok nélkül kerül sor. Igazságos háborút ugyanis csak akkor lehet viselni, ha sérelem megbosszulásáról vagy az ellenség elűzéséről van szó. Egyetlenegy háború sem minősül igazságosnak, kivéve, ha előre bejelentették, megüzenték, vagy pedig a tulajdon visszaszerzésére irányul (Isid. etym. XVIII. 1. 2–3.).” 3 Szállóigévé azonban föltehetőleg Grotius tette a cicerói érvelés lényegét, mert ő A hábo- rú és a béke jogáról címmel írott alapművében (1625) így ír: „ Causa justa belli suscipiendi nulla 1 Arany János, Toldi szerelme, A Daliás idők első és második dolgozata , s. a. r. Voinovich Géza, Bp., Akadémiai, 1953, 6. 2 M. Tullii Ciceronis De re publica, De legibus, Cato Maiore de Senectvte, Laelivs de amicitia , ed. J. G. F. Powell, Oxford, Oxford University Press, 2006, 107, 25. töredék. 3 Cicero, Az állam , ford., bev., jegyz. Hamza Gábor, a Somnium Scipionis t fordította Havas László. Második, változatlan lenyomat, Bp., Akadémiai, 2002, 164.
