Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 5. szám - Faragó Kornélia: Következetes stratégiák, variációs nyitottságok (Benes József szerb recepciójához)
10 hogy Benes úgy oldja meg a grafikai tradícióból való kiszabadulást, hogy a maga figurális hatású, szabálytalan megnyilatkozásaival távolságot tart a zágrábiak (Juraj Dobrović, Ivan Picelj, Ante Kuduz stb.) szigorúan geometrikus absztrakcióinak problémavilágától: leginkább talán Eugen Feller felfogásában találhatnánk nyelvi rokoni mozzanatokat, amikor itt kevésbé működnek a racionális programozottság formái. Benes József munkái az említett Arsić-könyvben olyan művészek alkotásainak társaságában kerülnek elemzésre (mint Milan Stanojev, Petar Ćurčić és Maurits Ferenc – az 1966-ban indult „újvidéki trojka” tagjai –, valamint Cvetan Dimovski, Sterjos Arvanitidis, Dušan Todorović, Milan Kešelj, Vladimir Tomić, Vladimir Bogdanović stb.), akiket a vajdasági képzőművészet mítoszának lebontói között tartanak számon. „A lokálisan szűk motivikus kötődések” 3 művészete az ő fellépésükkel mozdult ki egyfajta általános célorientáció felé, és nyert egy szélesebb művészeti indokoltságot: a látásmódot, a motivikus anyagot, a kompozíciós és színezési technikákat is revízió alá vették. Azon művészek ellenében, akik nem tudták kikérdezni a TÁJAT, s így nem tudhattak eljutni „a tájból kimerített EMBER definiálásához”. 4 Sava Stepanov meglátásai szerint az első gesztussor mindenképpen az újvidéki hármaké, de később már ilyen értelemben tűnik fel Benes és Dimovski is (aki 1973-tól élt Újvidéken), s a második áramlattal a már említettek közül többen is. Benes publikációs helye az Új Symposion (már a mellékletként megjelenő Symposion is hozta a képeit, 1962-ben és 1963-ban) többszöri közléssel, de 1973-ban megjelentetett néhány munkát az újvidéki Poljá ban is, ahol évekig Cvetan Dimovski volt a műszaki, majd a művészeti szerkesztő. Itt 1973 októberében (167-es szám) színes kivitelezésű szerigráfiák kerültek közlésre a folyóiratban fekete-fehér változatban, de a hátsó borítón színesben. 1973-ban az országos napilapnak számító Politika is megjelentetett egy Benes-képet Tükör előtt címmel. Egy katalógusban közzé tett recepciós bibliográfia, tévesen a Politiká nak ugyanebben a számában (1972. május 20.), egy Benesről szóló cikket is megjelöl Dragić Kačarević nevéhez fűződően, Umetnost Beneš Jožefa 5 címmel – Kačarević itt közölt szövegének témája azonban, sajnálatos módon, nem Benes művészete. A Benes kezdeti lépéseit követő – már az 1976-os újvidéki tárlatáról is hírt adó 6 – Miloš Arsić is a Polja szerzői köréhez tartozott, hosszú ideig Képzőművészeti jegyzetfüzet ( Likovni notes ) címmel kritikarovata volt a lapban, ebben a grafikusművész színes szitanyomatairól is szólt az 1973-as újvidéki kiállítás kapcsán. Az alkotó váratlan viszonylatait, izgalmas optikai provokációs képességeit méltatja, és a többi között arról beszél, hogy Benesnél a szín autonóm és egyenrangú 3 Sava Stepanov, Kontinuitet vizuelnih formi. Beleške o petorici novosadskih slikara, Polja, 1980/okt., 251. sz., 30–31. 4 Lásd: Szombathy Bálint, Új figuralizmus = Benes József festményei és grafikái, (Katalógus), Közművelődési Közösség, Zenta, 1973. 5 Benes József képzőművész kiállítása. A katalógust szerkesztette: Pilaszanovich Irén, Budapest, Műcsarnok, 1994. 6 Miloš Arsić, Stari oblici u novom skladu . Uz izložbu slika i grafika Jožefa Beneša u galeriji Radničkog univerziteta u Novom Sadu, Dnevnik , 1976. III. 9. Ez a kritika képezte később a szerző kötetében, átdolgozott és kibővített formában megjelentetett szöveg ( Optičke strukture ) alapját.
