Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 3. szám - Markó Béla: Komédia; Sötétítő; Az idő széthull; Belül van minden (versek)
16 Markó Béla Komédia Csontváry: Kis Taormina, 1904, olaj, vászon, 71×99 cm, Pécs Az idő, mint egy láthatatlan tenger, teszi-veszi az alkatrészeket, és sorba rakja, amit szétszedett, hogy amikor majd színes kockát rendel egy újabb épülethez valaki, legyen keze ügyében, mert csak abból építhet, ami volt, diribdarabból, s mennydörgő hullámait hallani körös-körül, de végül mégis játék ez az egész, gyermeknek szánt ajándék a mindig újjászülető világ, hiszen hozott anyagból alkot mindent, s már-már kedvtelve nézem én is Istent: hányszor ismétli a komédiát? Sötétítő Csontváry: Ablaknál ülő nő, 1894 körül, olaj, vászon, 73×95 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Már elfordult a tájtól, és csak hátra figyel, talán az el nem múló múltra, míg a sötétítőn át mintha hullna még tarkójára valamennyi sárga, s mögötte éles pengeként kivillan a kinti égszínkék a függönyrésből, hogy vérpiros a ki sem csordult vértől a könnyű blúz, mert éppen annyi szín van
