Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: A „megnőtt emlékezet” regénye (Féja Géza: Visegrádi esték)
90 műfajt mível, önmagának is jelen kell lennie művében, ez pedig lírai hevületet és állásfoglalást jelent, s éppen ez a lírai hevület teszi eredetivé, újjá a művét. Akiből hiányzik ez a hevület, az csupán tükröz, de éppen ezért nem tesz mélyebb hatást az emberekre. Nem viszi előbbre sem az életet, sem az irodalmat.” 47 Születésnapi beszélgetésünk alkalmával mondta: „Ha az író önmagát nem viszi be a regényébe, hősébe vagy hőseibe, akkor a regény rossz. Én a Visegrádi esték be bevettem önmagamat, be kellett vennem, mivel itt nemcsak Görgeyről, Kossuthról és a szabadságharcról van szó, de a bűnbak kreálásáról, a bűnbak sorsáról, a bűnbak emberi szenvedéseiről, és talán egy kissé – ezt nem magamra vonatkoztatom – a bűnbak emberi nagyságáról.” 48 A regényt a személyes írói katarzis, belső feltisztulásvágy tette hiteles művé. Sorsa drótváza, amire ezt a G örgei-szobrot Féja felépíthette. E mberi vallomás, megszenvedett belső üzenet a pálya végéről. A Visegrádi esték a megnőtt emlékezet regénye. Görgei és Féja viviszekciója. 6. Móricz Zsigmond harmincéves kora tájt regényre készült Görgeiről. 1912-ben meglá- togatta, később is gyűjtötte a rávonatkozó adatokat, sőt bizalmas leveleket. Végül elállt a tervtől. Látta a téma mélységeit és korlátait. Görgei „Különösen komplikált jellem volt: eszköz akart csupán lenni a Sors kezében. Egy szál kard, semmi más.” 49 Bajcsy-Zsilinszky is meg- rendítő drámának nevezte Görgei életét, amelyet „komoly írói és történelmi becsvágy hamis misztikumok nélkül ábrázolni” . 50 A Görgei-témának vannak buktatói, különösen, ha a teljes életpályát kívánja megrajzol- ni az író. Nehezen összerendezhető életanyag, sokrétű külső és – a Görgei egyéniségében rejlő és körülötte kialakult ellentmondások miatt – belső dimenziókkal. Nagy lélektani rej- tély és dráma. Rendkívül tágas az időkeret: Görgei csaknem száz év et élt, alig esztendőnyi „pályafutással”. Hatalmas történelmi tabló – a szabadságharc – áll a háttérben, amit nem lehet elspórolni a lélektani rajz mögül. A történeti hűség és a nélkülözhetetlen írói képzelőerő segítheti egymást, de kalodába is zárhat. Különös teher az úgynevezett Görgei-kérdés: a tábornok alakja Kossuth és a politikai mítosz rangjára emelt vád árnyékában jelenik meg. A vádakat a vereség pillanatában maga Kossuth mondta ki. 51 A nemzet nem akart hinni a bukásban, hitt az árulásban. Kossuth Lajos „mint a tűzmadár szállott fel a magyar forradalom üszkeiről, s bejárva az akkori kultúrvilágot, a nemzeti szabadság szimbólumává lett az emberek lelkében” . 52 Görgei pedig „eleven szégyenfa, amelyhez faja támaszkodik, hogy tovább éljen”. A magyar világ „félistene Kossuth volt”, „megtestesült ördöge, sátánja, Mefisztója” Görgei. „Az elnyomattatás, a nemzeti reménytelenség korát azért élhette át a magyar, mert volt egy istene, s volt egy sátánja. Attól, mint egy reménycsillagtól várta a holnapot, ezt mint egy fekete átkot felelőssé tette a tegnapért.” 53 47 Egy barátság története , i. m. 44., az 1973. február 6-i levél pótsorai. 48 Kráterarc, vulkános élet . Beszélgetés a 75 éves Féja Gézával. Napjaink, 1975. december. 49 Móricz Zsigmond: Görgey Artúr. Nyugat, 1931. július 1. In. M. Zs. A tizenkettedik órában (Tanulmányok III.) 46. 50 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Görgei , Előőrs, 1930. augusztus 2. 1–3. 51 Kossuth levele az angliai és franciaországi magyar követekhez és diplomáciai ügynökségekhez, Vidin, 1849. szeptember 12. In. Kossuth Lajos Írások és beszédek 1848–1849-ből. Válogatta, sajtó alá rendezte, az össze- kötő szöveget, jegyzeteket és névmagyarázatokat írta: Katona Tamás, Bp., 2003. 52 Móricz Zsigmond Kossuth Lajos : Nyugat, 1930. május 16. In. M. Zs. Erkölcsi sarkantyú (Tanulmányok II.) Szépirodalmi, 1982, 752. 53 Móricz Zsigmond Görgey Artúr . Nyugat, 1931. július 1. In. M. Zs. A tizenkettedik órában (Tanulmányok III.) 49.
